Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és városegyesítés után 39 Technikai tudományok 55 151 0,5 Katonaügy 31 76 0,3 Nyelvészet (szótárak) 21 36 0,1 Művészet, irodalom, életrajz 87 165 0,6 Vegyes 245 393 1,4 Összesen 7 873 27 209 100% Az állomány megoszlási statisztikájának tanúsága szerint Kőrösy gyűjteménye jól megalapozott társadalomtudományi könyvtár volt, mely mindenekelőtt a főváros aktuális társadalmi problémáinak feltárásához tudott sokoldalú információt, magyar és külföldi összehasonlító adatokat szolgáltatni. Ezzel a szerepével írta be magát - áttételeken keresztül - a város történetébe. Kőrösy maga is így definiálta gyűjteményét: „A statisztika tá- gabb keretű közigazgatási, demológiai és társadalmi könyvtára." [Kiemelés: K.S.]27 Semmiképpen sem szűkíthetjük le - a könyvtártörténeti közhellyé vált tévedést követve - statisztikai könyvtárrá: állományában a statisztikai művek aránya csak 21 % volt.28 A gyűjteményt a konkrét adatforrások (intézmények, testületek jelentései, évkönyvei, statisztikai kiadványai) nagy számmal történő beszerzése jellemezte. Nem hiányzott azonban a társadalomtudományok elméleti irodalma sem, ennek beszerzését Kőrösy erőteljes elméleti érdeklődése garantálta: kutatásai a kor szociológiai alapvetésére épültek. „A 20. században a sociologia a pozitív filozófiának nem csak egy részét, hanem kimagasló tetőpontját képezi." Ennek az alapelvnek könyvtári folyománya a társadalomelméleti gyűjtemény kialakulása: „Lehetetlen, hogy Comte, Spencer, Bruckle, Smith Ádám stb. munkái hiányozzanak."29 Hiányzott viszont a közvetlen és radikális politizálástól elzárkózó Kőrösy gyűjteményéből a politikai irodalom. (Ennek beszerzése a folytatóra, Szabó Ervinre várt.) A fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának helye a magyar és a fővárosi könyvtárügyben Fennmaradt néhány megörökített történet a könyvtár igénybevételével kapcsolatban, ezek szemléletesen érzékeltetik annak sajátos helyét a korabeli könyvtárak között. A feljegyzett esetekben egy-egy kutató szakterületének társadalmi vetüle- tére volt kíváncsi. Például Lenhossék Mihály, az orvostudományi egyetem tanára a születések számának demográfiai jellemzőit akarta megismerni, és „a szükséges szakmunkákat Budapesten sehol sem tudta megtalálni, míg hozzánk utasíttatván, nemcsak az általa keresett összes könyveket kivétel nélkül megtalálta, de még ezen kívül számos egyéb idevágó munkát is.30 Kőrösy jól ismerte a budapesti könyvtárak tevékenységét és szolgáltatásait. Könyvtárosi tevékenységét egy tág körű könyvtári igényvizsgálattal kezdte, ez volt az első ilyen vizsgálódás a magyar könyvtárügyben.31
