Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
A második fénykor, árnyékokkal 395 75 1 938-ban pl. a Központban 2056 , az 1. sz. fiókban 1943 kölcsönzőt tartottak számon, ugyanakkor a kölcsönzött művek száma a központban 47 ezer, az 1. sz. fiókban 127 ezer volt. 76 Új Főváros, 1935. 20. 4. p. 77 Drescher: Mit olvas ... i.m. 72. p. 78 Ld. erről: Zsák Wilfried: Budapest székesfőváros gyermekkönyvtárai. In: Budapesti Polgári Iskola, 1937/38. 2. 200-204. p. 79 dl.: Budapest székesfőváros gyermekkönyvtárai. In: Budapesti Polgári Iskola, 1937/38. 1. 88-89. p. 80 Pl. a fiókvezetők 1929-es értekezletén - mikor a résztvevők az iskola liberálisabb álláspontjára hivatkoztak, kijelentette: „A könyvtár megmarad a tilalom elvi álláspontján." 81 Enywári Jenő beadványa a XIV. ügyosztályhoz 1939. ápr. 19-én. FSZEK irattár. 82 Oláh Lilian: Látogatás a könyvtárban, ahol a melegedés fontosabb az olvasásnál. In: Magyar Hírlap, 1935. dec. 31. 83 Beadvány a polgármesterhez 1932. szept., 32 aláírással. FSZEK irattár. 84 A Fővárosi Nyilvános Könyvtár 22. évi jelentése az 1928. évről. In: A Fővárosi Nyilvános Könyvár Értesítője 1929. 9. p. 85 Pl. a miniszterelnökség sajtóosztálya a Felvidék visszacsatolásával aktuálissá vált ruszinkérdés teljes irodalmát kérte, a külügyminisztérium a külföldön megjelenő lexikális munkákban szereplő magyar vonatkozású adatok pontosságának átvizsgálásával bízta meg a könyvtárat. 86 M. kir. belügymin. Ren. Oszt. 6585. 1936. máj. 13. A témáról bővebben ld. A könyvtárosok és az intézmény válaszai a kor kihívására c. fejezetet. 87 Marót Miklós: Könyvtárunk tájékoztató szolgálata. In: A FSZEK Évkönyve, 1955. 71. p. 88 A vizsgálat eredményei: Drescher Pál: A magyar könyvtermés és a főváros könyvolvasása a háború utáni években. In: Magyar Szemle, 1930. 9. 27-35. p. 89 Drescher Pál: Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiókjainak közönsége? In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1934. 35-65. p. A továbbiakban főként ennek a felmérésnek az adataira támaszkodunk. 90 Fort Sándor: Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében. A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1937. - Zsák Wilfried: A Fővárosi Könyvtár és ifjúsági olvasói.. A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1936. 153-179. p. Újabb feldolgozása: Bálint Lehel Tamásné, Hargitai Nándorné: Mit olvastak 1936-ban és 1969- ben a 3. sz. kerületi könyvtár gyermekrészlegének olvasói? In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1970-71. 172-194. p. 91 Eötvös József, Kemény Zsigmond olvasóinak 80%-a a középiskolás diákok közül került ki. 1917-ben Eötvös és Jósika a Fővárosi Könyvtár fiókjaiban az olvasottsági rangsor 4. és 5. helyét foglalták el, 1933- ban a 20. hely mögé kerültek. 92 Gárdonyi volt 1920-1929 között a leggyakrabban kiadott magyar szerző, a családoknál és a közkönyvtárakban nagyon sok műve gyűlt össze, és ezeket szívesen olvasták. A Fővárosi Könyvtár fiókjaiban Jókai és Herczeg után - ő volt a legolvasottabb szerző. Legkeresettebb a három történeti regénye volt, de a kikölcsönzött Gárdonyi műveknek ezek csak ötödrészét tették ki. 93 Herczeg Ferenc műveiből 8 nap alatt 492 kötetet kölcsönöztek, ő volt Jókai után a legolvasottabb. A legnagyobb példányszámban kölcsönzött könyv Gulácsy Irén: Fekete vőlegények c. regénye volt (8 nap alatt 64 kölcsönzés). Csathó Kálmán műveiből 219 kötetet vettek ki az olvasók. 94 A kölcsönzött művek száma: Móricz: 201, Kosztolányi: 63, Karinthy: 60, Babits: 30, Krúdy: 24, Kaffka: 20. 95 Drescher Pál: Mit olvas ... i.m. 36. p. 96 Zsák Wilfried i.m. 97 Drescher Pál i.m. 70. p. 98 Új Főváros, 1935. 20. 4. p. 99 Drescher Pál: Nagyvárosi népkönyvtárak. In: Magyar Könyvszemle, 1931.1. 29-34. p. 100 Beadvány a polgármesterhez 32 aláírással 1932. szeptemberében. FSZEK irattár. 101 M. kir. belügymin. Ren. Oszt. 6585.1936. máj. 13. Másolat a FSZEK irattárban.
