Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

388

Válság - Váltás - Konszolidáció

VÁLSÁG - VÁLTÁS - KONSZOLIDÁCIÓ

1 Klebelsberg Kunó: Elnöki megnyitó a Magyar Történeti Társaság közgyűlésén 1920. máj. 14. In: Századok, 1920. 320. p.

2 Dienes László: Előadás az Országos Könyvtári Központ könyvtárostanfolyamán 1951. okt. 1-én. FSZEK irattár.

3 Bárczy Istvánt a Tanácsköztársaság túszként kezelte, Wildner Ödön lemondott hivataláról, Wlassics Gyula elnöksége a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsával együtt megszűnt stb.

4 A irattár tucatjával őrizte meg a könyvtárosok létfenntartási gondjait tükröző körleveleket. „A Fővárosi Alkalmazottak Beszerzési Csoportja október hóra cukrot ad a tisztviselőknek 3,60 K-ért. Hozzák be a cukorjegyeket a bevásárlási könyvecskével együtt." (1919. okt. 4.) „ A városi ill. közalkalmazotti beszerzési csoport teljes impotenciája arra bírta alulírottat, hogy a könyvtár alkalmazottainak legfontosabb élelmiszerekkel való ellátását kezébe vegye s megalakítsa a könyvtár házi beszerzési csoportját ...Kremmer." (1919. nov.) „Május 12-én burgonyajegyekre burgonyát kapunk." (1920. máj. 8.) „Alulírottnak sikerült a könyvtár tisztviselői részére egy olcsóbb disznót lekötnie..." (Ehhez Kremmer 20 ezer Kor. kölcsönt kér a polgármestertől, 1920. jan. 21.) „Húsvétra cipó vásárolható a Községi Kenyérgyárban a Különjegy 4. és 5. szelvényével." (1921. márc. 17.)

5 41845-1920. sz. levél a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől Sipőcz Jenőnek, Budapest kormány- biztosának 1920. jún. 2.

6 Körlevél fogalmazványa 1919. aug. 29-i dátummal. FSZEK irattár.

7 Az események iratait először Remete László tárta fel: R.L.: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az ellenforradalom első éveiben. In: A FSZEK Évkönyve, 1960. 56-103. p., majd Remete, 1966. 216-230. p.

8 98.267/1919-1. sz. tan. határozat. Fővárosi Levéltár. Homály fedi, hogy Kremmer aug. 11-e előtt kapott-e már valakitől szóbeli utasítást vagy bíztatást a könyvtár ügyeinek kézbevételére. Az írásbeli felhatalmazás aug. 11-i keltezésű, ezzel szemben a Kremmer által vezetőként kiadott első dokumentumon - egy körlevélen a kommunista szellemű művek kölcsönzési tilalmáról - „aug. 10." szerepel. Kremmer tíz hónappal később úgy emlékezett vissza, hogy a körlevelet a megbízás után adta ki, „mindjárt az első napon."

9 Krisztics Sándor ugyanekkor hasonló nyilatkozatot tett: „Braun Róbert úr a commune alatti fogságom idején érdekemben önzetlenül eljárt.. a commune érdekében a könyvtár tisztviselői között nem izgatott." Kremmer Dezső és Krisztics Sándor nyilatkozatai: FSZEK irattár.

10 A vezető kérdése a Fővárosi Könyvtár egész helyzetének általános felülvizsgálása kapcsán merült fel, a vizsgálat lefolyásának részletes leírása a „Tervek a könyvtár gyökeres átformálására" c. fejezetben olvasható.

11 1920. jún. 12-én meghatározó fontosságú értekezlet tárgyalta a könyvtár ügyeit. A meghívandók listáján Kremmer neve mellé ceruzával odaírva, megkérdőjelezve szerepel Krisztics is. Főv. Levéltár, Tanácsi iratok, XIV-471/1920.

12 „Gróf Teleki Pál tudományos pályája kezdetén egzakt szociológusnak indult. Gondolatvilága szociológiai színezetű maradt akkor is, mikor a földrajztudomány felé fordult." (Krisztics.)

13 Katsányi Sándor: Szabó Ervin és Teleki Pál. In: Magyar Könyvszemle, 2001. 3. 365-366. p.

14 Kremmer Dezső emlékirata Sipőcz Jenő főpolgármesternek 1920. máj.31. Másolata a Főv. Levéltárban, Tanácsi iratok 1046/1920.

15 A vizsgálat iratait Remete László tárta fel: R.L.: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az ellenforradalom első éveiben. In: FSZEK évkönyv 1959.1.m. és Remete, 1966, 227-230. p.

16. Mosdóssy Imre tanfelügyelő beadványa Haller Istvánnak 1920. márc. 28. Másolat a Főv. Levéltárban, Tanácsi iratok 1076/1920