Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)

381

A KÖNYVTÁR AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN (1914-1918)

1 Szabó Ervin: A könyvtár és a háború. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője, 1915. 1-2. 4.p. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 1959. 392-395. p.

2 1915. július - augusztus - szeptemberben és decemberben.

3 1915 elején a Mária Terézia tér és a Kistemplom utca sarkára tervezték, az év végén egy Mester utcai üres telekre, végül a Városliget mellé.

4 Kőrössy magyar szecessziós stílusú tervrajza Kós Károlyra, különösen az ekkor nemrég emelt sepsiszentgyörgyi múzeum épületére emlékeztet.

5 Forrás: A Városi Nyüvános Könyvtár jelentése az 1914 és 1917 évről. In: A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1915. 1-2. 10. p., uo. 1918. 1-3. 14. p. A számok az évi átlagos létszámot jelentik. 1918-ról nem jelent meg hasonló kimutatás.

6 Szabó Ervin beadványa a tanácshoz, 1918. FSZEK irattár.

7 Szabó Ervin: A könyvtár és a háború. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője, 1917. 1-3. 3. p. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 1959. 396-400. p.

8 E fejezet idézetei és statisztikai adatai a Budapesti Városi Könyvtár értesítőjében 1915-1918 között megjelent éves jelentésekből, ill. a Városi Nyilvános Könyvtár: Tizenharmadik évi jelentés a könyvtár működéséről az 1919. évben c. kiadványból valók

9 Ugyanez elmondható az állomány megóvását szolgáló kötészeti munkákról is. A könyvtár a Gróf Károlyi utca földszintjén saját könyvkötő műhelyt létesített, 1915-től Varga István művezető irányításával, egy könyvkötő segéddel és három segédmunkással. E létszám a következő években tovább gyarapodott. A saját műhely segítségével a könyvtár 1915-ben meg tudta szakítani korábbi kiszolgáltatott kapcsolatát a Leszik céggel. A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1916. 1-3. 26. p.

10 A magyar szépirodalmi művek árai 1914-.17 között 70%-kal, a tudományos könyvel 100%-kal emelkedtek, a német, angol, francia könyvpiac árai pedig 60-70%-kal, Szabó Ervin számításai szerint.

11 További tényezőként még a statisztikai adatszolgáltatás elbizonytalanodásával is számolnunk kell: az 1918-as év gyarapodási adatait többszöri vezetőváltás után, évekkel később publikálta csak a könyvtár.

12 Jelentés az 1916. évről. i.m. 7. p.

13 Szabó Ervin nyilatkozata 1917-ből. Remete László feltételezése szerint „nemcsak Magyarországon, hanem az egész Monarchiában a fővárosi könyvtár volt az egyetlen nyilvános közgyűjtemény, mely folyamatosan beszerezte az ellenséges országok könyv- és sajtóanyagát." Remete, 1966. 171. p. Szabó Ervin érdemei e téren felbecsülhetetlenek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy éppen ő hivatkozik - a belügyminisztériumtól ilyen irányú engedélyt kérő beadványában - más országok példájára: „Vagyok bátor a berlini Königliche Bibliothek külföldi könyvbeszertéseiről szóló legújabb heti kimutatást mellékelni, mely egész sorát tartalmazza az angol és egyéb ellenséges nemzetek háborús irodalmi termékeinek." - Szabó Ervin beadványa Dräsche László Alfréd miniszteri tanácsosnak 1915. május 5-én. Másolat a FSZEK Budapest Gyűjtemény Szabó Ervin archívumában.

14 Ebből 7,7% szerb-horvát nyelvű beszerzés a Keleti gyűjtemény részére (598 kötet).

15 Csak a kölcsönzésre beiratkozottak. (A helyben olvasók számáról nem készült statisztika.) - A statisztikai adatok a könyvtár Értesítőjében megjelent éves jelentéseiből származnak.

16 A kölcsönzött és a raktárból helyben olvasásra kikért kötetek száma. A kézikönyvtárból közvetlenül kivett könyveket és periodikumokat nem tartalmazza.

17 Utólagosan összeállított, nem egyértelműen hiteles adatok.

18 Szabó Ervin: A könyvtár és a háború. In: A Bp-i Városi Könyvtár Értesítője, 1917.1-3.2-3. p. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 396-400. p.

19 A központi könyvtárban 1914-ben az olvasók 21,1%-át alkották, 1916-ban 10,9%-át.