Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
374 A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 44 88.704/1912. tanácsi döntés. Idézi: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1913. 6. p. 45 Az előterjesztést az 1913. jún. 16-i közgyűlés hagyta jóvá,az iskola átalakításához szükséges belügyminisztériumi engedélyt 1913. szept. 15-én kapták meg. 46 A Fővárosi Könyvtár új ideiglenes helyisége. In: Pesti Hírlap, 1913. febr. 8. 47 Félévig könyvtár nélkül. In: Pesti Tükör, 1913. szept. 2. 48 Támadó hangú cikkek jelentek meg pl. a Pesti Hírlapban, a Budapesti Hírlapban 49 Miért van bezárva a Fővárosi Könyvtár (Interjú Szabó Ervinnel) In: Az Újság, 1913, szept. 24. Nyilvános könyvtárak. In: Világ, 1913. dec. 29. Két hozzászólás (Balázs Béla, Alpári Gyula) In: Világ, 1913. dec. 31. 50 Szabó Ervin: Tíz év. In: A Bp.-i Városi Könyvtár Értesítője, 1915. 1-2. 6. p. 51 Szabó Ervin: Egyesült erővel. In: Világ, 1910. dec. 25. 52 Népművelés, 1911.12. 84-89. p. 53 Kováts Lajos: Az Erzsébet Népakadémia. In: Népművelés, 1911.1. 38. p. 54 Katsányi Sándor: A közkönyvtári hálózat kialakítása. Ideák és reáliák. In: A város könyvtárnoka, 127-134. p. 55 Jóllehet ez a könyvtár tágas tereivel, lehetőségeivel, 70 (később 90-re bővített) ülőhelyével messze felülmúlta a szűkös, 45 ülőhelyes Almássy téri és a hasonló Százados úti könyvtárak adottságait. 56 Fővárosi almanach, lexikon és útmutató 1913-1915. 69. p. 57 „Budapest ezen építési program elfogadásával lépett rá az aktív szociálpolitika útjára, tulajdonképpen ettől az időtől beszélhetünk a községi közigazgatásban szociálpolitikáról." Könyves Tóth Kálmán: Budapest székesfőváros közjótékonysági, szociálpolitikai és közművelődési közigazgatása történetének vázlata. Bp. 1931. 59. p. 58 Ld. erről a szabadkőművesek lapjának, a Keletnek több cikkét, pl. Delej László: A nyilvános könyvtárakról, 1910. 17. 453-456. p. Népkönyvtár és olvasóterem, 1910. 15. 428-429. p. 59 A tízes évek elején a főváros teljes felső vezetése Bárczyval az élen szabadkőműves tag volt. Ld.: Somogyi István: A szabadkőműves Budapest. In: Magyar Kultúra, 1922. 653-660. p. Ugyanakkor a Deák páholy főmesterét, Székács Antalt erős szálak fűzték a fővárosi gazdaságpolitikához. 60 A tízes évek elején számos jótékonysági kezdeményezés fűződött a nevéhez, 1903-ban jelentősen hozzájárult a Nyomorék Gyerekek Menhelyének létrehozásához, 1914-ben kórházat alapított. Foglalkoztatta egy radikális polgári párt elméleti alapjainak kidolgozása is. Jótékonykodásuk a szociális béke megteremtésének, a munkásság megbékítésének szándékával függött össze. A könyvtámyitást így értékelék: „A tőke és munka elkeseredett harcában a Deák Ferenc páholy tagjainak különös hivatásuk van. A páholy által alapított nyilvános népkönyvtár, a könyvtárban tartható felolvasások alkalmasak lehetnek arra, hogy a munkásosztály egy részének leikéből a bizalmatlanságot és a gyűlöletet kiirtsák." Kelet, 1913. 4. 129. p. 61 Szabó Ervin beadványa a Tanácsnak 1911. jún. 9-én. FSZEK irattár. 62 A téma első részletes feldolgozása: In: Remete, 1966,123-144. p. 63 A 6. sz. kerületi könyvtár iratai. FSZEK irattár. 64 Hamvai Sándor: A székesfővárosi V. kerületi Népház. Bp. 1911. Fotók a könyvtárról is. Lévyné Freund Katinka: Az angol settlementek és a Népház. Bp. 1914. 65 A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1911. 208. p. 66 „A Világ keddi számában dr Szabó [...] a Deák Ferenc-könyvtárt mint új könyvtárpolitikai kezdeményezést állítja be. Ezzel szemben legyen szabad megjegyeznem, hogy a főváros területén már három év óta működik egy könyvtár, mely ugyanazon elveken épült fel ..." Nyilvános könyvtárak. In: Világ, 1913. dec. 31. 67 A 4. sz. kerületi könyvtár iratai. FSZEK irattár. 68 Kelet, 1910. dec. 1. 42. p. 69 Madzsar József: Az első fővárosi fiókkönyvtár. In: Könyvtári Szemle, 1914. 1. 19-22. p. A könyvtár történetéről: Kőhalmi Béla: Az Almássy téri Deák Ferenc könyvtár történetéhez. In: Magyar
