Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
372 A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása A NYILVÁNOS KÖNYVTÁR MEGALAPOZÁSA ÉS INDULÁSA 1 Fővárosi Közlöny, 1911. 2107. p. 2 Szabó Ervin csípős megjegyzése: „A Műegyetem könyvtárában hasztalan kerestem angol nyelvű építészeti folyóiratot." Fülep Lajos véleménye Pecz Samu építészetéről: „...nem rendeltetési céljára, hanem annak éppen rovására készült a gótikus iskola illusztrálása kedvéért..." 3 Málnai Béla: Újabb magyar könyvtárépületek. In: Népművelés, 1911. 2. 95-99. p. A fővárosi építkezés tervezése során Szabó Ervin és Lajta Béla munkatársa, Tálos Gyula Kolozsvárra utaztak az épület tanulmányozására. In: Vámos Ferenc: Lajta Béla. Bp. 1970, Akad. 304. p. 4 Ez ügyben Ballagi Aladár márc. 16-án, Lengyel Endre ápr. 13-án interpelláltak a közgyűlésen, feltehetőleg egy végiggondolt és előzetesen megszervezett akció keretében. 5 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának emlékirata a fővároshoz 1910. febr. 21-én. 6 Budapest székesfőváros tekintetes tanácsához javaslata Dr. Toldy László főlevéltámoknak az 1896-i millenáris két millió koronázási alapítvány ügyében. Bp. 1900. 7 Budapest székesfőváros. A községi nyilvános könyvtár részletes pályázati programja. Bp. 1910. (Javítva: 1911)5-19. p. 8 Szabó Ervin: A modern könyvtárépítés némely elvéről, tekintettel a főváros terveire. In: Városi Szemle, 1911.113-124. p. Különlenyomat is. A vitáról beszámoló: Magyar Könyvszemle, 1911.1. 73-76. p. 9 A szabadpolcos rendszerre való áttéréssel kapcsolatban merült fel az új osztályozási rendszer kérdése: „ ... a nagy könyvtárban meghonosítandó open shelf rendszer megkívánta volna felállítási rendszerünk átdolgozását ...„ Kiadványaink és a decimális klasszifikáció. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1912. 1. 98. p. 10 A szakirodalom ennek az úttörő jelentőségű intézménynek tervbe vételét is az amerikai példák hatásának tulajdonítja. Bár az egyik példaképnek tekintett könyvtárban, a Library of Congress-ben 1897 óta működött már olvasóterem a vakok részére, azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a tervezés előtti hónapokban került a könyvtárba - s" így a fél szeme világát nemrég elvesztett Szabó Ervin kezébe - a közismert szemész professzor, Szily Adolf: A vakok központi könyvtára c. műve. (Azé a Szilyé, aki cikkekben szállt síkra a vakok és a látók közös intézmény keretében történő ellátásáért.) 11 - : A községi nyilvános könyvtár részletes pályázati programja. Szabó Ervin: A modern könyvtárépítés némely elvéről ... (Ismertetés) In: Magyar Könyvszemle, 1911. 1. 73-76. p. A névtelen szerző (feltételezhetően Gulyás Pál) az amerikai példához való túlzott ragaszkodást kifogásolja „Szabó tanulmányában leszólja a németeket, amért 'a német gloire-tól elvakítva, az új jelenség nem teljes megértéséből vagy sovinizmusból' nem szegődnek az amerikai könyvtártípus szolgai utánzóivá. Az én véleményem szerint a németek járnak a helyesebb úton, mert a helyi szükségletekhez és anyagi erőkhöz mérik újításaikat." 74. p. 12 Tervpályázati hirdetés 478/1911. tsz. In: Fővárosi Közlöny, 1911. 4. 89. p. 13 A pályázat és az építési tervek sorsát feldolgozó újabb tanulmány: Sándor Tibor: „Egy amerikai méretű budapesti kulturmű". 1992. Gépirat, 33 p. FSZEK Budapest Gyűjtemény. 14 Fővárosi Közlöny, 1911. 345. p. 15 Fővárosi Közlöny, 1911 2067. p. 16 Elnöke: Bárczy István, tagjai többek között Alpár Ignácz és Lechner Ödön. 17 Fővárosi Közlöny, 1911. 1841. p. és: Jegyzőkönyve a községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet tervpályázata bírálatának. Bp. 1911. Közli a beadott tervrajzokat és azok bírálatát is. 18 Málnai Béla visszaemlékezése szerint „parázs harc támadt az első díj, ill. a megbízatás kiadása körül. Szabó Ervin már-már meginog és szavazatával más tervet kíván kivitelre juttatni, azután mindennapos látogatója lesz az építőművésznek [Lajtának. K.S.] és rajongva beszél munkájáról ..." Közli: Vámos Ferenc: Lajta Béla. Bp. 1970. Akad. 365. p.
