Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Könyvtáralapító kezdeményezések a kiegyezés és a városegyesítés után
36 A főváros könyvtárának története 1945-ig jogkörébe tartozott működtetése, gyarapítása. Ezt a státuszt erősítette meg a „Budapest főváros törvényhatóságának szervezete" című 1873. évi alaptörvény: „A hivatal keretében szakkönyvtár áll fenn." Az elvileg tiszta jogi helyzet azonban a gyakorlatban nem mutatkozott ilyen egyértelműnek.22 Az idézett alaptörvény bizonyos (központi) városi könyvtári funkciókat is ráruházott az új könyvtárra, pl. a város részére érkező különféle könyvküldemények szétosztását és birtokbavételét. (Ebben eltért helyzete a város többi hivatali könyvtárától, pl. a mérnöki, tisztiorvosi kézikönyvtáraktól, melyek egyébként jelentéktelen gyűjtemények voltak.) A kiemelt feladatkör miatt Kőrösy könyvtárát időnként „városi könyvtárnak" is tekintették sőt titulálták, különösen akkor, mikor valamilyen új könyvtári feladatot kellett valakire rábízni.23 A könyvtár működési feltételeit Kőrösy - eltekintve az állandó összegű állománygyarapítási kerettől - saját hivatalából „gazdálkodta ki", beleértve az alkalmanként könyvtártechnikai feladatokat ellátó hivatali segéderőt is. A növekvő állomány egyre több helyet igényelt. 1885-ben a könyvtár egy teremből és két szobából állt, 1899-ben pedig már a fővárosi vigadó (Deák Ferenc u. 2. sz.) öt helyiségében működött, a fővárosi tisztviselők ekkor a nehéz megközelíthetőségről panaszkodtak. A könyvek az állványokon szakrend szerint voltak elhelyezve. Külön olvasóterem nem volt, de szükség esetén több olvasót is le tudtak ültetni. Az állomány gyarapítása több forrásból történt:- Vétel útján a főváros által biztosított keretből. A statisztikai hivatal erre a célra megalakulásakor 400 forintot kapott, a következő években 150-150-et, majd 1873-tól mindvégig 250-et. Az összeg tehát nem követte a hivatal és a könyvtár erőteljes fejlődését, a többi gyarapítási forráshoz képest fokozatosan eljelentéktelenedett. A költségvetési keretből vásárolt könyvek kezdetben a gyarapodás felét tették ki, a 90-es években már csak 12%-át. A könyvtár három évtizedes fennállása alatt ez a költségvetési összeg a könyvbeszerzés 25%-át biztosította, viszont a folyóiratokat is ebből rendelték meg.- A statisztikai hivatal kapta meg válogatásra a fővárosba érkező kötelespéldányokat és egyéb könyvjuttatásokat. Ez egyrészt folyamatos gyarapítást jelentett, másrészt az intézmény indulásakor feldolgozták az előző években összegyűlt anyagot is, 280 művet (400 kötetet).- A fővárosi statisztikai hivatal kiadványcsere kapcsolatban állt a magyar és külföldi rokon intézményekkel. A saját kiadványok számának növekedésével ez a gyarapítási forrás egyre jelentősebbé vált, a 90-es években a gyarapodás negyede már innen származott.- A legnagyobb tételt az ajándék képezte. Városi hatóságok, tudományos intézetek, társadalmi szervezetek valamint számos kutató, szakíró rendszeresen elküldte pub-
