Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
368 A városi könyvtár új modelljének kialakítása 24 Nyitott kérdés, hogy 1900 - 1904 között Szabó Ervin milyen mértékben foglalkozott a népkönyvtárakkal. Soós Pál szerint erre a korszakra jellemző „ az a szívós harc, amelyet a Darányi-féle népkönyvtárak ellen indít, és amely könyvtártípus ellen 1899 és 1904 között szinte napról-napra írja a Népszavánál a cikkek, hírek, kis közlemények egész seregét. Ezekben a cikkekben leleplezi a népkönyvtári mozgalom jótékonykodó, a munkásosztályra megalázó jellegét..." (Soós Pál: Szabó Ervin közművelődési törekvéseiről. In: Előadások a nemzetközi könyvév debreceni ünnepén. Debrecen, 1973. 80. p.) Ezzel szemben más kutatók szerint „ e közlést [...] sem Szabó Ervin nem támasztotta alá, sem a hivatkozott Szabó Ervin bibliográfia nem igazolja." (Tóth Gyula: Szabó Ervin útja az Emlékiratig. In: A FSZEK Évkönyve, 1983 - 1984. Bp. 1988. 130. p.) 25 Litván, 1993. 109. p. 26 „Nem lehet a társadalmat úgy részekre osztani, mint ti szoktátok ... Nem lehet azt mondani, hogy mi 400 000 vagy egymillió szervezett munkás, mi egyedül fogjuk megcsinálni az új társadalmat. [....] Ti, 15 vagy 20 millió csak ellenünk lehettek." A szocializmus uralomra jutásához szükséges „mennyi Meunier-szo- bor, mennyi Anatole France regény, mennyi Jaurès cikk stb. És még ezer néptanító, hány ezer kispolgár, hány ezer egyetemi hallgató, még sok orvos, professzor, stb [...] még a boldog Nyugaton is az ún. intellektuel-szocializmus fontos és szükséges dolog." Jászi Oszkár levele Szabó Ervinnek 1905. febr. 5-én. Szabó Ervin levelezése. 2. köt. 33. p. 27 Szabó Ervin: A Fővárosi Könyvtár. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1907. május 1-2. p. - Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 1959. 337-340. p. 28 Bárczy István 1902. augusztusi előterjesztésében csakugyan volt egy kitétel arra, hogy az átszervezett könyvtár később „nyilvános könyvtárrá alakíttassák át", de ennek minden gyakorlati intézkedés ellene mondott: a könyvtár tereinek átalakításával megszüntették a nagyobb közkönyvtári forgalom lehetőségét, a könyvállományból kiselejtezték mindazt, ami a közművelődési könyvtári funkció megalapozásául szolgálhatott volna stb. Maga Szabó Ervin is másképp nyilatkozott évek múltán, (mikor már nem volt szükséges a tanácsot antedatált szándékkal kezdeményezéséhez megnyernie): A Fővárosi Könyvtár „közigazgatási, szociálpolitikai és közgazdasági könyvtárnak szerveződött és így hittük jónak" ... „azt hittük, ... a városnak egyéb feladata a könyvtár-ügy terén majd nincsen." (Szabó Ervin levele Debrecen közművelődési tanácsnokához, i.m. 188. p.) 29 Gárdonyi Albert: Budapest népkönyvtárai. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1907. aug. 17-22. p. Gárdonyi a tanulmány megírásának évében lett a Magyar Társadalomtudományi Egyesület titkára, melynek programjában hangsúlyozottan szerepeltek a szabadoktatás kérdései. A cikk javaslatai ebbe az irányba mutatnak. 30 Gárdonyi Albert i.m. 22. p. Az iskolatermek felhasználása közkönyvtári célokra napirenden levő gondolat volt, Móczár Lajos pl. „A középiskolai tanári könyvtárak átalakítása közkönyvtárakká" címmel tartott előadást 1907 őszén a pécsi Szabadtanítási Kongresszuson. 31 Megítélése koronként szélsőségesen változott. Klebelsberg Kuno nemzettagadó lázadásnak minősítette. „Az ahistórikus és anacionális radikalizmus a maga teljes vakmerőségében ütötte fel fejét a szabad tanítás 1907. évi pécsi kongresszusán a Pikier Gyulák és Jászi Oszkárok felszólalásaiban." (Elnöki megnyitó a Magyar Történelmi Társaság közgyűlésén 1920. máj. 14. In: Századok, 1920. 320. p.) mások a társadalmi haladás fényes győzelmét látták benne. (Emlékülés az 1907. évi pécsi szabadtanítási kongresszus 60. évfordulója tiszteletére. In.: Baranyai Művelődés, 1968. május. 79 -114. p.) 32 Apponyi Albert: 42.429.sz./1907.V. 13. leirat az Országos közoktatási Tanácshoz az iskolán kívül való tanítás országos szervezése tárgyában. 33 A szabad tanítás Pécsett 1907-ben tartott Magyar Országos Kongresszusának naplója. Kiad. a Kongresszus Végrehajtó Bizottsága. Szerk. Vörösváry Ferenc. Bp. 1908. XVI. 70 -71. p. Reprint kiadás: Dialóg Campus Kiadó, Bp - Pécs, 1997. 34 Uo. 371. p. 35 U.o. 383-391. p. Szabó Ervin.. .cikkeinek.. .gyűjteménye 87-98. p. 36 Uo. 408-423.p.
