Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

364

Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig

kér, mivel „igen sok munka nincs meg, amely a városi közigazgatás, statisztika, Budapest története irodalmának szentelt könyvtárban, ha azt modern tudományos könyvtár színvonalára akarjuk emelni" feltétlenül szükséges. FSZEK irattár, fogalmazvány a fővárosi tanácshoz címezve.

43 Forrás: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1907.

44 Kéziratos fogalmazvány 1907. júl. 24. FSZEK irattár.

45 Szabó Ervin hivatalos levele Kőrösy Józsefhez 1904. jún. 11. Főv. Levéltár, Tanácsi iratok 73752/1904

46 Előterjesztés a tanácsnak az 1907. évi költségvetés tervéről, 1906. júl. 13. FSZEK irattár.

47 „Thirring dühös, hogy nem tőle kérted a szabadságot, hanem egyenesen Bárczytól." Madzsarné Jászi Aliz levele Szabó Ervinhez 1907. febr. 3-án. In: Szabó Ervin levelezése. 2. köt. 452. p.

48 Litván 1993,124. p.

49 Betegsége, gyógykezelése miatti hosszabb távollétei: 1905. május-június (szembetegségének első komolyabb jelentkezése, gyógykezelés négy hétig Olaszországban), augusztus (gyógykezelés Nagykárolyban), szeptember (gyógykezelés Drezdában), 1906. március (gyógyulást keres Egyiptomban, Szicíliában), december (gyógyulást keres Észak-Afrikában), 1907. február-március ( Drezdában Gössel doktornál gyógyíttatja magát).

50 Szabó Ervin: A szerkesztő előszava. In: Marx és Engels válogatott művei. 2. köt. Bp. 1909.

51 Szabó Ervin kijelentését idézi Pikier J. Gyula. Szabó Ervin levelezése. 2. köt. 445. p.

52 „Együtt kell itt találni mindazokat a kísérleteket, melyeket a különböző városok a felmerült városigazgatási problémák megoldására tettek" - fogalmazta meg a célt Gárdonyi Albert Könyvtár és városigazgatás c. tanulmányában. In: Városi Szemle, 1909. 732. p.

53 Sipos András: Szabó Ervin Bárczy István „agytrösztjében". In: A város könyvtárnoka, 94. p.

54 A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1911. 10. p.

55 Forrás: A könyvtár gyarapodása művekben fölállításuk szerint 1907-ben. In: A Fővárosi Könyvtár Értesítője, 1908. 5. 6. p. A tudományszakok „általános" és „Magyarországra vonatkozó" csoportjait összevontuk. A további évek gyarapodásának szerkezete nem mutat lényeges eltérést a bemutatott 1907. évnél.

56 Ez a kategória a statisztikában Államtudomány és közigazgatás néven szerepel, a közönségnek kiadott Útmutatóban Allamtudomány és politika néven.

57 A főváros Pedagógiai Könyvtárat alapított, a Fővárosi Könyvtár lemondott a pedagógiai gyűjtéséről.

58 1. Módszer. Történet. Elmélet. 2. Család. Osztályok. Vallás. Erkölcs. 3. Faji és nemzetiségi kérdés. 4. Szociográfia. 5. Szociális kérdés. 6. Keresztényszocializmus. 7. Szocializmus. Szociáldemokrácia. 8. Anarchizmus. 9. Nőkérdés. A csoportok az anyag gazdagsága szerint is váltakoztak.

59 „Mutasson egyetlen magyar könyvtárat, melyben pl. a keresztényszocializmus és a szociális konzervativizmus nemcsak német, francia, angol és olasz, hanem éppen magyar irodalma is teljesebben van képviselve" - mondta vitázva Gulyás Pálnak. Szabó Ervin: Az új fővárosi közkönyvtár dolgában. In: Magyar Könyvszemle, 1910. 4. 351. p.

60 Szabó Ervin: Általános irányelvek a népkönyvtár könyveinek megválogatásában. In: Népművelés, 1907. 9/lO.sz. Szabó Ervin ... cikkeinek ... gyűjteménye, 1959. 91. p.

61 Jászi Oszkár: Ha Szabó Ervin nem hal meg... Századunk, 1928. 9. 530. p.

62 Litván 1993, 84. p.

63 Jászi Oszkár: Szabó Ervin. In: Világ, 1918. okt. 1.

64 Forrás: A könyvtár használata az olvasók foglalkozása és a könyvek jellege szerint 1908-ban. In: A FSZEK Évkönyve, 1909. 1. 8. p. Az „olvasók" kategóriája itt nem az adott évben beiratkozottak számát mutatja (erről csak 1912 után vezettek nyilvántartást), hanem a „használókat", a könyvtár látogatóit (a látogatási alkalmak számát), pontosabban azokat a látogatókat, akik kölcsönzésre vagy helyben olvasásra raktári könyvet igényeltek. A szabad használatra kitett kézikönyvek és periodikák használóit nem regisztrálták. Egy-egy használóra 1,2 -1,4 használt kötet jutott.

65 Forrás: Thirring Gusztáv: Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó