Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
A könyvtár a második világháborúban 351 a könyvtárosok, gondnokok, takarítónők drámai és váltakozó eredményű erőfeszítéseinek sora könyvtáruk és könyveik megmentése érdekében. Néhány helyen a könyvtárosi védelemre egyáltalán nem volt lehetőség, mert a helyiségeket katonaság vette igénybe. A budai Fő téri könyvtárat (8. sz.) a viszonylag hamar odaérő szovjet csapatok foglalták le és hosszasan használták, romos állapotokat hagyva maguk után A József körúti könyvtár (9. sz.) bérházának épületét a német katonaság használta fel: a könyvtár helyiségéből védőállás lett, erkélyére gépágyút állítottak fel.31 A Dunához közeli Molnár utcai könyvtárat (1. sz.) sikerült január végéig viszonylag épen megőrizni, ekkor azonban Buda ostroma miatt az egész utcát kiürítették, a könyvtárat őrző takarítónőnek is el kellett hagynia az épületet. Visszatérve a könyvtárat már teljesen feldúlva találta: üvegcserepek, szétdobált katalóguscédulák, halomba dobált könyvek, por és törmelék halmaza fogadta. A nyitva tartás szabályozása a bombázásoktól sújtott fővárosban, 1941. március 21. Ahol a könyvtár személyzetének nem volt lehetősége időben jelen lenni, az intézmény a fosztogatók áldozata lett. így történt pl. a Királyi Pál utcai (14. sz.) ifjúsági könyvtárban, ahol a fosztogatók égő papirossal világítottak és tűz keletkezett. (Az épen maradt könyvek nagy részét később csőrepedés vize árasztotta el.) Hasonló sorsra jutott az állatkerti fiókkönyvtár (5. sz.) A szétbombázott Állatkertben álló gazdátlan épület ajtaját betörték, a berendezést és a könyvanyag felét elvitték. A Krisztina körúton (11. sz.) nem fosztogatók, hanem lakók' költöztek a könyvtárba, ugyancsak kaotikus állapotokat teremtve.
