Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
346 A főváros könyvtárának története 1945-ig A háborús események hatása a könyvtár olvasóforgalmára 1944 fordulópontot jelentett a könyvtár olvasószolgálati teljesítményei terén is. Véget ért a felfutás 1943-ig tartó időszaka, sőt minden területen jelentős visszaesés következett be. Az előző évihez képest az olvasóforgalom 33%-kal csökkent. A visszaesést több tényező együttes hatása okozta:- Leginkább az áprilistól rendszeressé váló légitámadások befolyásolták a könyvtárak teljesítményét. Bombatalálat érte és teljesen elpusztult a X. kér. Harmat utcai (12. sz.) fiókkönyvtár, s bár a többi átvészelte a bombázásokat, (még a szőnyegbombázás középpontjába került Százados úti kis könyvtárépület is épen maradt a rommezővé vált környezetben), a folyamatossá vált légiveszély önmagában is gátolta a könyvtárak tevékenységét. Problémát jelentett az elsötétítés is: a központi könyvtár a sötétség beálltával kénytelen volt bezárni kapuit.- 1944-ben a könyvtár dolgozói közül egyre többet hívtak be katonának.22 A könyvtári létszámhiány miatt csökkenteni kellett a nyitva tartások idejét, és egész éven át nem fogadtak új beiratkozót sem a központban, sem a fiókokban. (Kivételt csak az iskolásokkal tettek.) A létszámhiányon az sem segített, hogy a kényszerű iskolai szünet miatt szabaddá vált tanárokból többet a könyvtárhoz osztottak be kisegítő munkára.- Az olvasók kevés új könyvhöz jutottak. Az állomány gyarapodása, mely a háború első éveiben még 20 ezer kötet között mozgott, 1944-ben 10 ezer alá süllyedt. Ez különösen a hálózatban éreztette visszafogó hatását.- A háborús légkör - a bombázások, a terror, a front közeledése - aligha támogatta a lakosság olvasói kedvét. A fentiek alapján nem meglepő az olvasói szolgáltatások mennyiségi leépülése, inkább az a figyelemre méltó, hogy az olvasók nagy többsége mégis hű maradt a könyvtárhoz, csak 14% távozott el.23 A megmaradtak viszont jóval ritkábban használták a könyvtárat, a könyvforgalom másfél millióról alig több, mint egymillióra esett vissza. A légiriadók és bombázások leginkább a könyvtárban történő nyugodt helyben olvasást gátolták, ez csökkent a legjobban (41%-kal.). A kölcsönzés valamivel enyhébben sínylette meg a háborús időket, a csökkenés ezen a téren 30%-os volt. A visszaesés a hálózatot és a központot egyaránt sújtotta, az utóbbit nagyobb mértékben. A központ jórészt helyben olvasásra volt berendezkedve, s ezt a körülmények most igen megnehezítették, ráadásul az állomány egy része biztonságosabb elhelyezése miatt már nem is volt hozzáférhető, a Budapest Gyűjtemény használata például október közepétől csaknem teljesen megszűnt. A forgalom csökkenése egész éven át tartott, de az igazi drámai fordulat csak a késő őszi hónapokban, október - november - decemberben következett be. A központi könyvtárban az októberrel kezdődő forgalmi mutatók az előző évinek harmadát sem
