Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
344 A főváros könyvtárának története 1945-ig a könyvtár igénybevétele is. Ez a könyvtár forgalmán is érződött, még akkor is, ha voltak kivételes esetek. Az 1944-es évről írt, de már csak 1946-ban, a koalíciós idők elején megjelent jelentés erről így számolt be: „A könyvtár demokratikus érzésű tisztviselői, amennyiben az ellenőrzés megengedte, nagyon sok esetben mégis lehetővé tették számukra a könyvtár használatát."16 Másrészt azonban hozzá kell ehhez tenni, hogy „a tisztviselők közül sokan igen szélsőséges álláspontot foglaltak el a zsidókérdéssel kapcsolatban" és Dávid Antalnak kellett figyelmeztetni őket, hogy „a zsidótörvényeken túlmenő intézkedéseket tenni nem lehet, sőt ezt a kormányrendelet kifejezetten tiltotta is."17 A zsidótörvényeknek más, sajátos könyvtári következményei is lettek. Elek Artúr a német megszállást követő öngyilkossága előtt végrendeletében a Fővárosi Könyvtárra hagyta értékes könyvgyűjteményének angol, francia, német, olasz anyagát és Stendhal-gyûjteményét. A hagyomány átvétele azonban a zsidók zár alá vett műtárgyainak megőrzésére felállított kormánybizottság közbelépése miatt meghiúsult, a könyvtár csak a háború befejezte után vehette birtokába Elek Artúr örökbe- hagyott könyvtárát. Fegyelmi vizsgálat a vezetők ellen A könyvtárvezetés leváltása A németek márciusi bevonulása után a könyvtár szélsőjobboldali csoportja elérkezettnek látta az időt a vezetés átvételére. Nem Enyvvári volt a támadás fő célja, nem ő, az új körülmények között egyre idegenebből mozgó, egyre passzívabb igazgató állt elsődlegesen útjukba, hanem a mögötte álló, keményebb vezetői gárda. Májusban feljelentés érkezett a rendőrségre „Dávid Antal és társai" ellen. A vádiratot május 23-án a rendőrhatóság átadta a főpolgármesternek azzal, hogy rendeljen el fegyelmi vizsgálatot és a letartóztatás vagy rendőri felügyelet alá helyezés esetleges szükségességéről tegyen javaslatot.18 A fegyelmi vizsgálat június 6-10-ig tartott, kihallgatták az érintett Dávid Antalt és Szentkuty Pált, Enyvvári Jenő igazgatót és hat könyvtári tisztviselőt. A vádpontok egy része Dávid Antal háborúellenes könyvtári politizálására irányult, ennek tényét ő maga sem tagadta. A legsúlyosabb vádakat Dávid ellen Zajti Ferenc fogalmazta meg a kihallgatás során: „Az ő támogatása mellett szerepeltek a könyvtárban többek között Germa- nusz Gyula, Iványi-Grünwald Béla, Balassa József.19 Utóbbi révén került a könyvtárba kb. 2500 db a moszkvai könyvtárból származó kommunista füzet és könyv, melyeknek Magyarországra származása tudtommal még máig nincs tisztázva. Ezek a könyvek jelenleg zár alatt vannak a Budapest Gyűjteményben."20 Ezek a vádak nyilvánvalóan Dávid letartóztatását célozták meg, a vizsgálat azonban nem foglalkozott hangsúlyosan velük.21 A vádak között szerepelt egy könyvtáron belüli, rendszerellenes politikai csoport
