Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
A könyvtár a második világháborúban 341 órát kellett várni a könyvre), mindezek következtében a hangulat ingerültté vált, az írásba foglalt olvasói panaszok száma magasra emelkedett. Miért vállalták mégis egyre többen ezeket a kellemetlenségeket? Csak találgatni tudunk, a forgalom összetételéről, az olvasói igények változásairól ebből az időszakból nem maradt fenn statisztikai kimutatás. A központi könyvtárban a régi, kutató jellegű igények mellett - a feljegyzett referensz kérdések tanúsága szerint - egyre növekedett a háborús eseményekhez és a közellátási problémákhoz kötődő kérdések száma, „az érdeklődés e két gyújtópont köré csoportosul" - írta az 1942-es beszámoló. Háborús vonatkozású kérdések témakörei: Kárpátalja, Erdély,8 Bácska, Balkán, a hadszínterek földrajzi, időjárási, gazdasági, társadalmi viszonyai, a Szovjetunió, a bol- sevizmus stb. (Az utóbbi témáról rendezett MOVE kiállításhoz a könyvtár könyvanyagot adott.) Közellátási kérdések: élelmiszerelosztás, lakáskérdés, légoltalom, munkabér, áramszolgáltatás stb. A fenteikhez csatlakoztak még a sokasodó családkutatási kérdések is. 1944 A NÉMET MEGSZÁLLÁS, A NYILAS URALOM KÖNYVTÁRI KÖVETKEZMÉNYEI 1944-ben az addig sokak számára távolinak tűnő háború közvetlenül is elérte Magyarországot. Március 19-én a német csapatok megszállták az országot, feloszlatták az ellenzéki pártokat, megkezdődött a zsidók deportálása, mindezzel párhuzamosan megindult Budapest intenzív bombázása. A Vörös Hadsereg szeptemberben elérte az ország határát, Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után Szálasi Ferenc rémuralma következett. 1944 a Fővárosi Könyvtár számára is drámai fordulatot jelentett. A háború a maga vadságával és tragikus következményeivel betört az addig viszonylag konszolidált intézmény belső világába is. Kiéleződő politikai harcok a könyvtárban 1944-ben a már korábban kialakult, ellentétes politikai meggyőződésű csoportok - a német orientációval szemben álló középvezetők és a németek mellett mindvégig kitartani akaró könyvtárosi csoport - nyíltan szembefordultak egymással. A német orientációt ellenzők vezéralakjává - könyvtári pozíciójánál fogva is - Dávid Antal helyettes igazgató vált. A könyvtáron belül nyíltan hirdette nézeteit, „íróasztaltól íróasztalig járva" meg kívánta győzni munkatársait a háborút támogató kormányintézkedések helytelenségétől, arról, hogy a háborút a németek el fogják veszíteni, kiszolgálóikat - a könyvtáron belül is - felelősségre fogják vonni.9 Szentkuty (1940 előtt: Drescher) Pál nézeteit tágabb körben is hirdette: a lap betil
