Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
330 A főváros könyvtárának története 1945-ig igénybe vette,104 és szívesen elhelyezkedett volna az intézményben, de próbálkozása nem járt eredménnyel.105 Enyvvári Jenő kényszerű és formális elhatárolódása ellenére (nem engedélyezte vezetői ülések megtartását a könyvtár helyiségeiben, mint arról - jellemző módon - rendőrségi jelentésekből tudunk), a Társaság tevékenysége nem maradt hatás nélkül a könyvtár életére. Könyves Tóth erőteljes szociálpolitikai irányultsága újraélesztette a könyvtár régi társadalomkritikai hagyományát. Jellemzőek Könyves Tóth beállítódására a Magyar Szemlében írt sorai: „A társadalom életének lázgörbéje: a tuberkulózis, a gyermekhalandóság, az öngyilkosság lázgrafikonja, az analfabéták, a csődbejelentések, a munkanélküliek, az ijesztő tömeggé növekedett bűnesetek mind-mind társadalmi bajokra utalnak."106 Másfél évtizedes hallgatás után 1929-30-ban jelentek meg újra szociálpolitikai témájú, éles társadalmi problémákhoz kapcsolódó bibliográfiák a könyvtár kiadásában: Munkanélküliség, 1929., Munkaidő, különösen a 8-órás munkanap, 1930. Ide sorolhatjuk A sajtó címűt is 1929-ből.107 „Bizonyságot tett a Fővárosi Könyvtár, hogy nem elefántcsonttornyot, hanem hidakat épít könyveiből" - reagált a sajtó. A könyvtár körül megjelentek a radikális értelmiségi fiatalok, ami visszahatott a könyvtár jellegére, szolgáltatásaira is. Neokatolikus válasz a kor kérdéseire A 30-as évek derekától a könyvtárban már jelen volt egy másik irányzat is, mely a társadalom kérdéseire más, politikailag markánsabb választ adott, mint az ekkor már szét- bomlóban levő Bartha Miklós Társaság. A francia neokatolicizmus, az osztrák szociális katolicizmus nyomán formálódó, Mihelics Vid, Barankovics István, Katona Jenő nevével fémjelezhető, a Korunk Szava körül szerveződő katolikus mozgalom eszméje a demokratikus fejlődés perspektívájában megvalósuló nemzeti függetlenség 'volt. A keresztény demokrácia és a humanizmus jegyében fordultak szemben az „új barbarizmussal": a fajelmélettel, az antiszemitizmussal. A Fővárosi Könyvtárban ezt az eszmei irányzatot Stark János képviselte. Stark (1945 után: Erős) János budapesti és lipcsei tanulmányok után Heidelbergben Mannheim, Weber és Jaspers tanítványa volt, közgazdasági doktori diplomát szerzett, öt nyelvet beszélt. 1931-ben került a könyvtárba, a Budapest Gyűjteményben és a reference osztályon dolgozott, megbecsült munkatársként haladt előre a hivatali pályán. 1935-től aktívan bekapcsolódott nem csak a Korunk Szava szerkesztésébe, hanem a körülötte folyó szervezőmunkába is. Előadásokat tartott, hazai és külföldi kapcsolatokat épített ki. Cikkeiben a Közép-Európát fenyegető barbár tömegmozgalomról írt, .a meg
