Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 315 Központi városi könyvtári funkciók átszivárgása a hálózatba A tudományos központ a társadalmi és humán tudományok kutatóinak igényes kiszolgálóiává vált, de olyan áron, hogy lemondott az ennél szélesebb közönség kielégítéséről. A Wenckheim-palotában voltaképp nem találták meg igazi helyüket azok, akik nem a kutató tudós, hanem az igényes önművelés szintjén kívántak tájékozódni a kor szellemi áramlatairól, akik az értékes szépirodalom nyújtotta tájékoztatást is igényelték, akik a Wenckheim-palotában kialakítottnál közvetlenebb, egyszerűbb, áttekinthetőbb módon kívántak olvasmányhoz jutni. Egy teljes funkciójú városi könyvtár ezt a réteget is ki tudta volna elégíteni, a Wenckheim-palotába költöző könyvtár viszont erre nem vállalkozott. Az igény azonban utat tört magának: a tudományos központtól néhány száz méternyire levő lévő, de összehasonlíthatatlanul szerényebb adottságok mellett működő 1. sz. (Királyi Pál utcai) könyvtár töltötte be akaratlanul is ezt a központ által nem vállalt szerepet. A Királyi Pál utcai fiókot csaknem ugyanannyi kölcsönző látogatta, mint a Wenck- heim-palotát,75 és a kölcsönzők társadalmi összetétele is sok területen egyezett. Ebbe a fiókba csaknem ugyanannyi köztisztviselő és pedagógus járt, mint a Wenckheim- palotába, az egyetemi-főiskolai hallgatók mindkét könyvtárat elözönlötték. A Királyi Pál utcában is az értelmiségiek (és jövendő értelmiségiek) voltak túlsúlyban, sőt még az értelmiségi elit is jelen volt: féltucat egyetemi tanár is látogatta ezt a könyvtárat. Két lényeges ponton volt különbség a két könyvtár olvasótábora között: egyrészt a humán értelmiség kutató-alkotó rétegei (írók, lapszerkesztők, egyetemi tanárok) és a jogászok sokkal nagyobb számban látogatták a központot, másrészt viszont a Királyi Pál utcai könyvtár társadalmi értelemben is nyitottabb volt, a háztartásbeli nők, de főként az igényes olvasnivalót kereső munkások ezt a számukra otthonosabb könyvtárat választották. Az 1. sz. fiókkönyvtárat Szabó Ervin mintafióknak tervezte. Ez a funkciója most megvalósult, bár nagyrészt a központi könyvtár nem vállalt feladatainak átvétele révén. A hálózat olvasóközönsége: A munkásosztály a könyvtárba megy Miközben a központi könyvtár olvasótáborának nagyságrendje lényegileg változatlan maradt, a fiókkönyvtárak olvasótábora az időnkénti visszaesések ellenére is egyre tágabbra bővült, 12 év alatt több mint másfélszeresére emelkedett. 1926: 12 296 kölcsönző 1938: 19 624 kölcsönző Milyen társadalmi rétegekből verbuválódtak az új olvasók, hogyan változott a fiók- könyvtárak arculata?
