Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig

A második fénykor árnyékokkal

307

pítási keretét a könyvtár vezetősége változatlanul az 1929-ben elért magas szinten tartotta, nem engedte 10 ezer pengő alá süllyedni. (A rendkívüli vételekhez a várostól póthitelt is tudtak szerezni.)

Kelényi nagy gonddal építette ki a dokumentumok beszerzési csatornáit. Teljes áttekintése volt a hazai antikvár piacról, s részben a külföldiekről is. „Az antikvár könyvpiacon felbukkanó budapesti vonatkozású mű most már szinte automatikusan a könyvtárhoz kerül" - írta 1937-es beszámoló jelentésében. Értékes anyagokhoz jutott hagyatékokból (pl. Ballagi Aladár gyűjteményéből) és a könyvtárak duplumpéldányaiból is, (pl. az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Kollégiumi Könyvtár vagy a határon túli magyar állományú könyvtárak duplumaiból.)

A vásárlások révén olyan anyagok kerültek ekkor a könyvtárba, melyek az egyetemes magyar kultúra szempontjából is kiemelkedő értéket jelentettek, túl a Budapest Gyűjteményben betöltött szerepükön. Ilyen volt pl. a Budai Jogkönyv nevű kódex a 15. század elejéről, a Thuroczi Krónika (1488), Székely István Krónikája (1559), Tauri- nus Stauromachia-ja a Dózsa felkelésről (1519), Heltai Gáspár Históriája Hunyadi

Ritkaságok a korszak beszerzései közül: Brunswick Teréz kéziratos hagyatéka, és Magyarországi Bálint életrajza Remete Szent Pálról, Budai jogkönyv