Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 257 A kritikus anyagi helyzetbe került Állatkert új igazgatója, Hilbert Rezső 1919-ben beszüntette a könyvtárkocsi működését.51 A hűvösvölgyi könyvtár már 1914. augusztusában megszűnt, helyette a Fővárosi Diákmenzán (Városház u. 10.) alakult könyvtár 4. számmal. Működése az étkező főiskolai hallgatók ebédidejére korlátozódott, s már a háború alatt is akadozott. Ismételt bezárások után 1922. június 30-án a könyvtár működése végleg véget ért. Súlyosabb gondot jelentett a három „törzskönyvtár" (a Király Pál utcai, az Almássy téri és a Százados úti) fizikai lepusztulása. A 3. sz. Százados úti könyvtár épületének állapota korábban is kritikus volt, 1918 októberében egy osztályvezetői értekezleten már felmerült a bezárás gondolata. Évek során helyzete egyre rosszabbodott: „A tető beázik, ablakkerete hiányzik, padlója elkorhadt, fűtése nem működik" - írta Kremmer 1920 őszén a X. kér. elöljáróságának, tatarozást kérve. A mérnöki hivatal azzal utasította vissza a kérést, hogy a könyvtárat annakidején egy felvonulási barakkban hozták létre, rendbehozatala felérne egy új barakk építésével. Ezek után Kremmer új épületet keresett, ami a lakás- és épülethiány sújtotta Budapesten nem volt könnyű feladat. A háború alatt szervezett, most fokozatosan megszűnő intézmények megürülő helyiségeire vadászott. Hosszan hadakozott pl. a Százados úti polgári iskolával az ott felszabaduló liszthivatali helyiségért, majd egy óvodai helyiségért, eredménytelenül. Végül is a Százados úti fiókot 1921-ben bizonytalan időre bezárták. Állapota a bezárás után még inkább romlott. „A novemberi esőzések ismételten nagy pusztítást vittek végbe a könyvek között" - jelentette a tanácsnak 1923 decemberében Kremmer - „az átedvesedett falak mentén sok könyv kötése megereszkedett, a polcok belső deszkái lazulni kezdenek, újabb könyvek dohosodtak meg [... ] Az egykor szép és virágzó intézmény a pusztulás szomorú és sivár képét mutatja."52 Fordulatosabban, de korántsem kedvezően alakult az 1. sz. fiókkönyvtár ügye. Ez az intézmény a Királyi Pál u. 11. sz. alatt működött, az emeletén gyermekkönyvtárral és felnőtt folyóiratolvasóval, földszintjén egy könyvtári célra alkalmatlan, fűthetetlen régi üzlethelyiségben a felnőtt kölcsönzővel. Kremmer Dezső hírül vette, hogy a a „régi országháza" Sándor utcai épületében, (melyben korábban a könyvtárnak is voltak raktártermei) az ott működő Népjóléti Központban helyiségek szabadulnak fel. Meglátta a nagy lehetőséget: a Király Pál utcai üzlet és albérlet helyett az 1. sz. fiókkönyvtár - a Fővárosi Könyvtár legforgalmasabb intézménye - végre megfelelő elhelyezéshez juthatna. A könyvtár lemondott a Király Pál utcai épületről a remélt Sándor utcai kedvező elhelyezés reményében, de végül - alulmaradva az erősebb versenytársakkal folytatott küzdelemben - csak szűkös és rossz elhelyezésű helyiségeket, volt raktárter
