Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
250 A főváros könyvtárának története 1945-ig Az ismeretterjesztő és a szórakoztató irodalmat fiókkönyvtárak, kölcsönző és letéti állomások útján terjeszti. Az ismeretterjesztő és a szépirodalmi műveket fiókkönyvtárak és könyvkölcsönző állomások útján terjeszti. Itt különös gonddal figyel arra, hogy az olvasó közönséget hazafias és nemzeti szellemű olvasmánnyal lássa el. Az elvek és a valóság: a könyvtár állományának tényleges gyarapodása Miközben a könyvtár gyűjtőköréről új koncepciók születtek és ideológiai viták zajlottak, a valóságban az új könyvek beszerzése mélypontra zuhant, és a helyzet éveken át nem javult. Szabó Ervin komor jóslata a háború után várható országos és könyvtári helyzetről valóra vált. Az ország és a benne a főváros gazdasági krízisbe került, a könyvtár költségvetése, ha nominális értékben növekedett is, reálértékben mindinkább csökkent, egyre jobban elmaradva az elszabaduló inflációtól. A könyvtár statisztikailag kimutatott állománygyarapodása 1920-1924 között átlagosan évi 13 ezer kötet körül járt, ami fele volt az utolsó békeévinek (1913), de a háborús évek mögött is messze elmaradt.42 A statisztika „gyarapodás" rovatának végösszege azonban nem tükrözi híven a tényleges növekedést, a statisztikába ugyanis a vásárolt köteteken kívül a már korábban beszerzett, a tárgyévben feldolgozott vagy más részlegbe helyezett műveket is beszámították. (Az 1920-as évek elején pl. még folyt Szabó Ervin végrendeleti hagyatékának állományba vétele, ami a statisztikai adatokat megszépítette és átszínezte.) Pontosabb képet ad a „vétel" rovat. Itt még drámaibb volt a visszaesés: az utolsó békeév több mint 20 ezer vásárolt kötetével szemben 1920-24-ben átlagosan 8 ezer kötetet szerezett be a könyvtár. A mélyrepülés csak 1925-ben ért véget. Állománygyarapodás összesen Ebből vétel 1920 10 444 2 293 1921 11 400 6 404 1922 20 763 14 151 1923 11 082 7 037 1924 11 602 10 009 1925 24 815 23 179 Az ország általános gazdasági helyzete a könyvvásárlások jellegén, minőségén is nyomot hagyott. A középosztályt sújtó mostoha körülmények miatt megnőtt a magánosok által a könyvtárnak megvételre felajánlott könyvek, könyvtárak száma. Külföldi könyvpiacokról történő vásárlásra 1919-20-ban egyáltalán nem volt módja a könyvtár
