Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919) 231 AZ ÖSSZEOMLÁS NAPJAINAK KRÓNIKÁJA Július 30-án a román hadsereg átkelt a Tiszán, a front összeomlott, Budapest ennek következtében védhetetlenné vált. Az események - a politikai életben és a könyvtárban egyaránt - felpörögtek. Augusztus 1-jén lemondott a Forradalmi Kormányzótanács, a népbiztosok Bécsbe menekültek, hivatalba lépett Peidl Gyula kormánya. Romanelli ezredes kiáltvánnyal próbálta megnyugtatni a főváros népét, de hiába. Feszült hangulat és bizonytalanság jellemezte a könyvtárat is. Másnap a Peidl-kormány elhatárolta magát a proletárdiktatúrától, visszaállította a Köztársaságot, feloszlatta a Forradalmi Törvényszéket, szabadon bocsátotta a letartóztatott ellenforradalmárokat. A könyvtárban a még bizakodó Braun Róbert körlevelet írt, meghívókat a Vág utcai fiókkönyvtár megnyitására, augusztus 4-re „Kérjük az elvtársakat, jelenjenek meg minél számosabban." Szigeti Gabriella lemondott könyvtárügyi intézeti tisztségéről. A letartóztatott Krisztics Sándor kiszabadult, de nem ment vissza a könyvtárba, politikai szerepet vállalt. Augusztus 3-án feloszlatták a Vörös Őrséget, visszaállították a régi bírósági szervezetet. A román hadsereg megkezdte Budapest megszállását. Kőhalmi Béla bejelentette Dienes László lemondását, (aki ekkor már egy dunántúli református lelkésznél rejtőzött el). Kőhalmi a helyén maradt. Augusztus 4-én a román csapatok befejezték Budapest megszállását. A fiókkönyvtár felavatása elmaradt. „A magyar országi szocialista kommunista párt könyvelosztó raktára" Riportkép az Érdekes Újság 1919. július 18-i számából
