Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919)
228 A főváros könyvtárának története 1945-ig közvetlenül is kihatott a forgalomra: „Júliusban, mikor a könyvtáros iskola résztvevői által legalább is 8 személy teljesített szolgálatot" - írta 1919-es jelentésében az 1. sz. fiók vezetője - „az olvasó gyorsan kapta meg a könyvét, ennek eredménye a kölcsönzések rohamos felnövekvése."61 Feldolgozó munka Ami a könyvtár belső munkáját, a gyarapítást és a feldolgozást illeti: a kieső szakemberek munkáját sikerült a létszámtöbblettel kiegyensúlyozni. A katalogizáló osztály például tíz naponként 12 gyakorlatozó hallgatót kapott. „Kiképzésük a személyzet teljes idejét lefoglalta, mégis veszteségnek nem tekinthető, mert munkájuk legnagyobb részét felhasználtuk" - jelentette Szauder Erzsébet. A Budapest Gyűjtemény dolgozói elemükben érezhették magukat: soha nem látott tömegű kisnyomtatványt gyűjtöttek össze. A Tanácsköztársaság alatt két intézmény törekedett a később dokumentum értékűvé vált kisnyomtatványok programszerű begyűjtésére: a Nemzeti Könyvtár és a Szabó Ervin Könyvtár (Ennek előnyei később világlottak ki: lehetőség nyílt a két gazdag anyag alapján például a folyóiratszámok egyesítésére, kölcsönös kiegészítésére.) A könyvtár személyzete A személyzet hatalmas változásokon esett át a minőség rovására, a mennyiség javára. A régi képzett könyvtárosok zöme munkaidejében országos könyvtárügyi feladatokat látott el, másfelől viszont a dolgozói létszám duplájára duzzadt. Az egykori „Szabó iskolából" csaknem mindenki a Szabó Ervin Könyvtáron kívüli politikai vagy könyvtárpolitikai jellegű feladatot kapott. Madzsar József a Közegészségügyi Népbiztosság főcsoportvezetője lett, Dienes László a Budapest vezetésével megbízott háromtagú népbiztosi kollégium tagja és könyvtárügyi politikai megbízott, Kőhalmi Béla könyvtárügyi politikai megbízott helyettes, Szigeti Gabriella a megbízottak Könyvtárügyi Bizottságának titkára, Enyvvári Jenő az Országos Könyvtárügyi Intézet Tudományos könyvtári osztályát vezette, Pikier Blanka a Könyvtárügyi Intézetnél a kurrens nemzeti bibliográfia munkálataiban vett részt. Más okokból volt távol a júniusig referensz munkát végző Krisztics Sándor. Március 1-ig a Magyarság Területi Épségét Védő Ligához volt beosztva (ennek célja a várható békeszerződési tárgyalásokra való elméleti felkészülés volt, korábbi szervezője Teleki Pál), kapcsolatait a Tanácsköztársaság alatt is fenntartotta, ezért június 10-én letartóztatták, és 5 év fegyházra ítélték. A Margit körút után a váci illetve a soproni fegyházakba került.
