Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 201 A KÖNYVTÁR ÉS A BÉKETÖREKVÉSEK Az elvi állásfoglalás A háború nemcsak a könyvtár működési kereteit érintette, újra kellett fogalmazni annak ideológiáját is. A kérdés az volt: egy magát liberálisnak valló közkönyvtár következetesen ragaszkodjon-e irányzatmentességéhez, vagy elkötelezheti magát a háborúellenes irányzat mellett? S ha az utóbbit választja: milyen formában, milyen mértékben? Szabó Ervin a problémát először tágabb összefüggésben fogalmazta meg 1915-ben a könyvtár „félhivatalos" lapjában, a Könyvtári Szemlében. Programadó cikkének kiindulási pontja: az európai kulturális közösség léte olyan érték, melyet a könyvtárnak vállalnia kell: „Amit az emberi elme és emberi képzelet okosat és szépet alkotott, az egész művelt emberiségnek közös munkája és közös öröme. A tudomány és a művészet a legjobb értelemben nemzetközi. Nem a fosztogató nemzetköziség értelmében, amely mindenütt vesz, ahol csak vehet, s semmit sem ad érte, hanem annak a teremtő nemzetköziségnek értelmében, amelyben minden egyes a maga erejéből s a maga egyéniségéből a legjobbat és a legsajátosabbat adja a közös műhöz ,.."59 A könyvtár magatartására vonatkozó konkrét kérdést Dienes László tette fel ugyancsak a Könyvtári Szemle hasábjain: „Neutrális álláspontot kell elfogadnia a könyvtárnak a békemozgalommal szemben, vagy pedig jogosult-e előnyére beavatkozni, azaz propagandát kifejteni?"60 A választ Dienes egy amerikai cikk bemutatása ürügyén, mintegy azt ismertetve fogalmazza meg, de semmi kétségünk nem lehet, hogy itt a Fővárosi Könyvtár kereste a maga mozgásterét: „A könyvtárnak általában a vitás kérdésekkel szemben a részrehajlatlanság álláspontjára kell helyezkednie. Ez azt jelenti, hogy a vitás kérdésre vonatkozó pro és kontra irodalmat egyforma buzgalommal kell a közönség rendelkezésére bocsátania." Tehát a liberális alapállás már önmagában is arra kötelezi a könyvtárat, hogy tegye hozzáférhetővé a békemozgalmak dokumentumait is. Ebben az esetben - mondja az amerikai cikk kapcsán Dienes - többről van szó, hiszen „a könyvtárnak egész lényege és minden érdeke a békemozgalom elősegítését parancsolja." A könyvtárnak „többhöz van joga", mint az álláspontos semleges felmutatása, de hogy mi ez a „több jog" és hogyan lehet élni vele, azt a kérdést a cikk nyitva hagyja. Ugyancsak amerikai könyvtári folyóiratok cikkeit idézve szögezte le Szabó Ervin az 1916-os Értesítőben álláspontját: „... tekintet nélkül arra, hogy a könyvtárosnak egyénileg mi a meggyőződése, harcias vagy békés világnézetet vall-e, mint könyvtárosnak csak egy álláspontja lehet, és pedig csak háborúellenes."61
