Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
198 A főváros könyvtárának története 1945-ig maradásáért küzdő könyvtár háborús éveiből megerősödve kerültek ki: ilyen volt a Büda- pest Gyűjtemény és a Keleti Gyűjtemény.42 A Budapest Gyűjtemény A Budapest Gyűjtemény 1914-15-ben nyerte el évtizedekre meghatározó kereteit.43 A gyűjtemény a könyvtáron belül viszonylag önálló szervezeti egységgé vált, mely a könyvtár 1914. május 1-i megnyitásán külön raktárrészleggel és külön (bár igen kicsi befogadású) olvasószobával várta látogatóit. A gyűjtemény vezetése muzeológus szakember kezébe került: 1914-ben Kremmer Dezső kapott erre megbízást, ekkor még mint fővárosi múzeumi hivatalnok, majd 1915-től mint a Fővárosi Könyvtár státuszában dolgozó könyvtáros. Újrafogalmazták a gyűjtőkört, s ennek megfelelően öt állománycsoportot különítettek el:- Budapesti vonatkozású könyvek,- Kéziratok, ritka könyvek, unikumok. (A nem budapesti vonatkozású könyvritkaságok a „09 Ritkaságok" gyűjteménybe kerültek. 1916-ban ott 76 darabot tartottak nyilván.)- Kisnyomtatványok, plakátok. (Ezen belül külön állománycsoportot képeztek: 1./ 17-19. századiak 2./ Közigazgatási vonatkozásúak 3./ Társadalmi vonatkozá- súak 4./ Reklámok 5./ Háborús gyűjtemény.)- Újságszelvények. (Újságkivágatok.) Ennek törzsanyagát a Fővárosi Levéltártól kapott 5000 db. újságkivágat képezte, bár a könyvtár már korábban is gyűjtött cikk- kivágatokat.- Kölcsönkönyvtár. (A duplumokat és a budapesti témájú szépirodalmi műveket tudományos céllal kutatók részére kikölcsönözték.) A különlegesen védett anyagot a Budapest Gyűjtemény termében, a többit az általános olvasóteremben lehetett használni. A forgalomról 1916-ban vezettek először nyilvántartást: Helyben olvasott mű a Budapest Gyűjteményben 124 mű Helyben olvasott mű az ált. olvasóteremben 1126 mű Kölcsönzött mű 823 mű Összesen 2073 mű A Fővárosi Könyvtár helytörténeti-helyismereti tevékenységének kialakításában részben az e téren már kialakult hagyománnyal rendelkező angol városi könyvtárak gyakorlatát követte.44 A helyismereti tevékenység, mint megvalósítandó fontos feladat ebben az időszakban kapott helyet az országos könyvtárpolitikai célok között is. „Nagyobb vidéki
