Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 161 Felnőtt Egyet, és főisk. halig. Közép-szintű isk. Elemi isk. 1. sz. fiók (Gróf Károlyi u.) 22,4% 30,7% 46,9%2. sz.fiók (Almássy tér) 34,3% 2,5% 32,2% 31,0% 3. sz. fiók (Százados út) 14,6% 0,3% 9,3% 75,8% Az új olvasótábor (A tervek és ami megvalósult) Szabó Ervin 1910-ben, az Emlékiratban részletesen leírta az új könyvtár új olvasótáborával kapcsolatos elképzeléseit. A már korábban is működő egyesületi és népkönyvtárak közönségéből indult ki, természetesnek véve, hogy azok használói az új városi könyvtár hálózatában is jelen lesznek. Ezek közül három réteget emelt ki:- a tanuló ifjúság különböző kategóriái,- a kispolgárság asszonyai és lányai,- a munkásosztály némely keskeny rétege. De - tette hozzá - „ezen kívül be kell vonnunk- az ipari munkásság százezres seregét,- az iparban és kereskedelemben alkalmazott hivatalnokokat,- az értelmiségi középosztályt, a tanítók, tanárok, írók, művészek és egyéb intellek- tuelek ezreit. Szóval: Budapest egész írni és olvasni tudó népességét..." Az 1914 végére kialakult olvasói struktúra mennyire felelt meg - tendenciájában, mivel mennyiségileg erősen korlátozva volt - a négy évvel korábban kijelölt iránynak? Kölcsönzésre beiratkozok aránya és száma 1914 végén Központ Fiókok Együtt olvasók Együtt olvasók (megoszlás%-ban) (száma megoszlása) Szabad foglalkozásúak 19,3 ld 210 4,9 Pedagógusok 11,5 1,0 137 3,2 Köztisztviselők 16,4 2,8 243 5,6 Önálló iparos és keresk. 0,6 0,9 37 0,8 Magán-alkalmazott 16,8 8,5 442 10,2 Bérmunkás 0,3 4,5 159 3,7 Egy. és főisk. hallgató 21,1 3,4 302 7,0 Középsz. Tanuló 9,6 23,7 800 20,9 Elemi és polg. tan46,4 1594 37,0 Egyéb 4,4 7,7 287 6,7 Összesen 100 100 4311 100
