Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
252 A főváros könyvtárának története 1945-ig Hentaller Lajos 1848-49-es gyűjteménye (A könyvtár megvásárolta 1912-ben) Hentaller Lajos (1852-1912) politikus, publicista, ország- gyűlési képviselő, történész. írásaival a szabadságharc és Kossuth Lajos emlékét kívánta szolgálni, történeti munkáihoz az 1848-49-es események dokumentumaiból gazdag gyűjteményt hozott lére. Az anyag korabeli kiadványokat, röpiratokat, röplapokat, folyóiratokat, újságokat tartalmazott. Hentaller Lajos halála után özvegye 5000 koronáért, egy tételben kínálta fel a gyűjteményt. Mivel az anyagban sok másodpéldány is szerepelt, az ár és a vétel körül élénk vita folyt. Szabó Ervin számára a gyűjtemény sorsa magánemberként sem volt közömbös, a korszak egyik kutatási területe volt.104 Hentaller Lajos hagyatékának katalógusa a Lantos antikvárium 1913. évi aukcióján A hagyatékok és ajándékok szerepe a gyűjtemény jellegének módosulásában Miközben Szabó Ervin 1910 nyarán-őszén szakmai viták során védte meg a központi könyvtár társadalomtudományi jellegét és hárította át a humaniórákat a régi tudományos könyvtárakra, a főváros már tárgyalásokat folytatott Szüry Dénes özvegyével a tekintélyes humaniora-gyűjtemény megvásárlásáról. Feltűnő, hogy Szabó Ervin, aki az Értesítőben a legjelentéktelenebb kis adományokról és minden fontosabb beszerzéséről azonnal beszámolt, a Szüry gyűjteményről négy évig hallgatott. A hallgatás okát ma sem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy ebben az ügyben nem volt egyetértés Szabó és a vásárlást kezdeményező-lebonyolító Wildner Ödön között. Nem kis tételről volt szó. A főváros Szüry Dénes hagyatékáért 22500 koronát adott, ez kétszerese volt a könyvtár egész évi könyvbeszerzési keretének. (1910-ben: 11 ezer korona).105 Bár ezt az összeget idegen rovatból, nem a könyvtár költségvetéséből fedezték, a könyvtár tehát mintegy ajándékként kapta, az állomány gyarapodásában, jellegének alakulásában ez a lépés - az Emlékiratban megfogalmazott elvekkel szemben - határozottan újat jelentett. A nagyrészt magyar szépirodalmi művek editio prin- cepseiből álló hagyaték ugyanis kifejezetten irodalomtörténeti-filológiai szempontból volt gyümölcsöztethető.106 Szüry gyűjteménye valójában a Nemzeti Könyvtár hungari- ka-funkciójába illett volna jól bele.
