Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 129 olvasóközönség - melyet a lapok korábban a nyári könyvtárnyitásról tájékoztattak - zárt ajtókra talált. Ez csemege volt a sajtónak: sorra jelentek meg a cikkek a kívülről indokolatlannak látszó zárva tartás ellen. „Tarthatatlan állapot, ami a könyvtárban uralkodik, ahol különben az utóbbi időben inkább apróbb szekatúrákkal, mint könyvekkel szolgáltak."47 A konzervatív lapok most jó alkalmat találtak arra, hogy visszavágjanak a Fővárosi Könyvtár nagyszabású terveit lelkesen propagáló sajtóközleményekre, s pellengérre állítsák az „indokolatlanul" bezárt intézményt.48 Szabó Ervinnek most a sajtóban kellett védekeznie.49 Végülis az épület átadása az 1913 nyarára tett ígérethez képest háromnegyed évet késett: csak 1914 februárjában vehette a könyvtár birtokába a kiürült iskolát, és kezdhette meg az átépítést. Szabó Ervin beszámolója szerint: „A szerkezeti falakon kívül úgyszólván kő nem maradt kövön. Alig van közfal, amelyet le nem bontottak volna, újakat emeltek, a helyiségek egy részében a padozatot kicserélték, valamennyit újra festették, új vízvezetékek, villamos- és gázvezetékek készültek, szellőző berendezések, mosdók stb. stb. Természetesen új bútorzat is kellett, s ha nem is volt módunkban teljesen modernül berendezkednünk, mégis az összes nyilvános helyiségek új és nagyrészt amerikai modellek után készült bútorzatot kaptak, ellenben a többi helyiségek egy részében még mindig a régi bútorzat dísztelenkedik. Magát a Raktárt a régi helyiségekből áthozott kevéssé célszerű faállványokkal kellett berendeznünk és részben azok mintájára szabott, de csak kevéssé tökéletesített új faállványokkal."50 A beköltözés március 16. - április 12. között történt meg. Ezen túl még három hét állt rendelkezésre az állomány elhelyezésére, az épület berendezésére. A könyvtár 1914. május 1-jén - tizenegy hónapi zárva tartás után - a Gróf Károlyi utca 8. sz. alatt megnyitotta kapuit a közönség előtt. A könyvtár új otthona Az egyemeletes épület emeleti része mutatkozott alkalmasabbnak a központi könyvtár céljaira, a földszintet (melynek ekkor csak egy részét kapta meg a könyvtár) részben A Károlyi utcai „ideiglenes" központi könyvtár
