Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 123 Az építési tervek előkészítésének elhúzódó ideje alatt a könyvtár állapota, helyiségviszonyai annyira ellehetetlenültek, hogy a tanács kénytelen volt „ideiglenes" megoldásról gondoskodni: 1912-ben elhatározta a kiöregedett Károlyi úti elemi iskola átalakítását a Fővárosi Könyvtár céljaira. A különféle színhely-variációk közül a Kálvin téri erősödött föl 1914 elejére. Mintha Bárczy és csapata az előre menekülést választotta volna: az új terv központibb fekvésű (sokkal értékesebb) telekre készült, s kulturális funkciói kibővültek a Fővárosi Múzeum befogadásával. Szabó Ervin szavaival: Budapest város akropoliszát kívánták méltó helyen és formában megteremteni. A főváros - bizonyára a művészetpártoló Bárczy hatására - számos kortárs magyar képzőművésztől vásárolt alkotást, s ezeket az eredetileg várostörténetinek szánt Fővárosi Múzeumban helyezték el. Ezek kerültek volna a Kálvin térre. Az elképzelés ideológiai megalapozását Szabó Ervin vállalta egy 70 oldalas röpiratban. Mellette Kremmer Dezső is tanulmányokban népszerűsítette az új ideát.30 A Kálvin téri terv A beépítésre kiszemelt telek, az „Oroszlános udvar" a református templom, a Ráday és az Oroszlán (ma: Török Pál) utca között helyezkedett el, elöregedett kis házak voltak rajta. A város centrumában, ideális helyen feküdt, a telek formája és környezete azonban nehezebb feladatot rótt az építészre, mint a nyitott Tisza Kálmán tér. Csak keskeny homlokzattal nézett a Kálvin térre, és beépített környezet vette körül. Lajta Béla tervváltozata a könyvtár és múzeum közös épületére. Ráday utcai homlokzat Lajta terve mesterien megoldotta a helyszín okozta problémákat: V alakú, legyezőszerű épületet tervezett, mely élével (homlokzatával) a Kálvin térre nézett, és az utcák irányában is nagy belső udvarokat hagyott. Az itt is kétemeletesre tervezett épület
