Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
102 A főváros könyvtárának története 1945-ig ban az ő munkájuk révén, olyan eszköztárra tesz szert az alsó rétegek lakókörnyezetének, higiéniai kultúrájának, szabadidő eltöltési szokásainak, a rekreáció egész szférájának kialakítása terén, ami kihúzhatja a társadalmi ellentétek méregfogát."52 A budapesti modern nyilvános könyvtár létrejöttét előkészítő tényezők közül a legközvetlenebb hatású az a nagyarányú szociálpolitikai, (azon belül építési) program volt, melynek előkészítése 1907-ben kezdődött, s mely 1909 tavaszán indult el a fővárosban. A program legfőbb vonásait egy előterjesztés foglalta össze, melyet március 24-én Bárczy István és Wildner Ödön a mérnök Kabdebó Gyula közreműködésével a közgyűlés elé terjesztettek. Az előterjesztést a tanács egész terjedelmében elfogadta, s megindulhatott a lakótelepekre, bérházakra és szociális intézményekre kiterjedő, átfogó építAz újonnan épült Százados úti iskola 1911-ben kezés.53 „Budapest ezen építkezési program elfogadásával lépett rá az aktív szociálpolitika útjára, ettől az időtől beszélhetünk a községi közigazgatásban szociálpolitikáról."54 A városvezetés a szociális gondoskodást elválaszthatatlan egységben szemlélte a kultúra terjesztésével. Nem véletlen, hogy a lakásépítési program és a közművelődés, így a városi könyvtár ügye is igazgatásilag egy egységhez került, a Szociálpolitikai és közművelődési osztályhoz, Wildner Ödön irányítása alá. „Bárczyék koncepciójának lényeges eleme volt az is," - írja a programról Sipos András55 - „hogy az életmódreformot hordozó, a társadalmi konfliktusok kezelésének új eszközeit jelentő intézmények - vagy a fontosabb intézmény-típusok legalább egy-egy mintaintézménye - olyan megjelenéssel valósuljon meg, melyen nem érződik „szegényszag", a „hazai viszonyokhoz szabott" szerény kivitel; mely mintául szolgáló külföldi metropoliszokban is megállná a helyét." Wildner Ödön
