Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 99 A HIVATALOS KÖNYVTÁRPOLITIKA LÉPÉSEI MODERN NYILVÁNOS KÖNYVTÁR LÉTREHOZÁSÁRA Budapesten Wlassics Gyula, mint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnöke tett tapogatózó kísérletet egy public library-szerű nagy nyilvános könyvtár létrehozására, mely egyesítette volna a tudományos és a közművelődési könyvtári funkciókat. Tervét ekkor a Nemzeti Múzeum könyvtárára, illetve a legnagyobb budapesti könyvtárak összevonására építette. „Nagy haladás lenne, ha [...] a Múzeum könyvtára eddigi szűk keretéből általános nagy könyvtárrá alakíttatnék" - írta a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben. Az új könyvtár Wlassics elgondolása szerint fiókhálózata révén töltötte volna be közművelődési könyvtári szerepét: „Az ily központosított nagy könyvtár, esetleg az ő fiókkönyvtárával, könyvkiadóhelyeivel és fiókolvasótermekkel sok előnyt egyesíthetne magában."42 A terv illuzórikus volt, feltehetőleg ennek belátása után fordult Wlassics figyelme a Fővárosi Könyvtár felé, mely - jogállásánál fogva - erre a szerepre alkalmasabbnak látszott. Ezzel párhuzamosan szóba kerültek a vidéki városok is. Ferenczi Zoltán (irodalomtörténész, könyvtáros, ekkoriban az Egyetemi Könyvtár igazgatója) már 1907-ben megfogalmazta: „Hazánk minden [...] nagyobb városában amerikai mintát szem előtt tartó olyan városi könyvtárat kell létesíteni, amely központja legyen a városi s esetleg a közelebbi vidéki összes népkönyvtári működésnek."43 Ferenczi kísérletet is tett néhány nagyobb vidéki városban, a város- vezetést a helyi könyvtárak összevonása révén egy korszerű nyilvános könyvtár megteremtésére kívánta rábírni. Erről a kezdeményezésről Wlassics számolt be Szombathelyen: „Nem győzöm eléggé ajánlani [...] a vidéki városokban létező könyvtárak egyesítését egy-egy városi könyvtárban. Ennek lelkes híve Ferenczi Zoltán. [...] Erre az egyesítésre kényszerezközök nem igen alkalmazhatók, csak a célszerűség értékének okok fölismerése lehet itt döntő."44 A korszerű városi könyvtárak megteremtésének ügyében Wlassics 1909-ben emlékiratot terjesztett be Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek is.45 Az erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel. Könyvtárak egyesítése, egy életerős, nagy könyvtár létrehozása, a közművelődési funkciók vállalása, fiókhálózat szervezése - ezek a gondolatok fognak majd visszatérni a fővárosi nyilvános könyvtár létesítését sürgető 1910-es Emlékiratban is. A nézőpontok közeledése: Gulyás Pál kézikönyve - Szabó Ervin reflektálása Megérett az idő arra, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa az eddiginél konkrétabban, és mintegy hivatalos formában is összegezze állásfoglalását a közműFerenczi Zoltán
