Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
134 A főváros könyvtárának története 1945-1998 gatópolccal értett egyet. Dobos Piroska azzal a kijelentéssel próbálta a dilemma élét tompítani és egyúttal a szabadpolc jelentőségét csökkenteni, hogy „az olvasószolgálat színvonalát a közművelődési könyvtárakban elsősorban a könyvtáros dönti el, s csak másodsorban a szabad vagy zárt kölcsönzési rendszer," és a szabadpolccal szembehelyezve a részleges válogatópolcot, a vita összegezéseként leszögezte, hogy a könyvtár vezetősége „a megfelelő feltételek megteremtése esetén ezután a válogatópolcos kölcsönzés további terjesztése mellett foglalt állást."5* Új szempontok az állomány alakításában Az ötvenes évek elejéhez képest 1953 után az állomány alakulásában sarkalatos változások történtek. Mennyiségileg a határtalannak tűnő gyarapítás gazdasági okokból megtorpant. A köz- művelődési könyvtárak állományfejlesztése országosan mélyen visszaesett, s ez a visszaesés - bár az országosnál kisebb mértékben - a főváros könyvtárhálózatában is jelentkezett. Minőségileg viszont kedvező változás történt: a javuló könyvkiadás lehetőségeit az olvasói igényekre most már jobban figyelő új könyvtári szemlélet kihasználta, a beáramló új művek minőségileg magasan fölötte álltak az ötvenes évek elején beszerzetteknek. A könyvkivonás terén ugyancsak sarkalatos fordulat történt: 1953 után már a korábbi évektől eltérően nem a polgári szemléletet tükröző műveket vonták ki, hanem az ötvenes évek elején tömegesen beszerzett, fölöslegesnek bizonyult és a könyvtárak polcait holt anyagként terhelő könyveket, brosúrákat. A Központi Könyvtár állománygyarapítása A Központi Könyvtár gyűjtőköri elvei hosszú vajúdás után nagyjából kialakultak. (Szakkönyvtári szintű gyűjtés a társadalomtudományokból és az újkori történelemből, teljességre törekvés a budapesti vonatkozású irodalomból, magas szintű közművelődési gyűjtemény, beleértve az értékes szépirodalmat is.) A kidolgozott elvek a gyakorlatban is egyre tisztábban érvényesültek: a gyarapítási döntéseket rendelőbizottság hozta, mely a nyelvterületek szakreferenseiből állt, az igazgató irányításával. A gyarapodás számbelileg 1956-ban is, 1957-ben is visszazuhant a korábbi évekhez mérten, más-más okokból. 1956-ra a költségvetés az előző évekhez hasonló összeget biztosított, az utolsó három hónapban azonban szünetelt a gyarapítás, a meglevő összegnek nagy része felhasználatlan maradt. 1957-ben viszont a költségvetési keret 30 %-kal csökkent.54 55 A következő években a vásárolt könyvek száma újból felfelé ívelt. 54 Dobos Piroska: Vita a szabadpolcról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: A Könyvtáros, 1959. 5. sz. 348. p. - Ld még: Gál Tamás: Olvasószolgálati tendenciák és szemléletváltozások tükröződése a FSZEK fiókhálózatának munkájában 1945-1987. Szakdolg. Bp. 1987. 95 p. OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár D 4408. 55 A fejezetben közölt adatok forrása: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1956-1957. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1956/1957. 7-51. p.
