Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
Kultúrforradalom és diktatúra 73 tér) 8. sz. alá, mint a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium nyilvános jellegű könyvtára. Sorsa a továbbiakban gyakran összekapcsolódott a Fővárosi könyvtáréval, több alkalommal a Fővárosi könyvtár kapott megbízást a pedagógiai gyűjtemény vezetésére. (Kőhalmi Béla is dolgozott benne, egy időben pedig Enyvvári Jenőt bízták meg az irányításával.) 1945. október 18-án a 763. sz. polgármesteri határozat a Pedagógiai Könyvtárat a Szabó Ervin Könyvtárba olvasztotta be, mint annak önálló fiókkönyvtárát, a gyakorlatban azonban az egyesülés csak 1949-ben valósult meg. A Pedagógiai Könyvtár állománya a periódus végén már elérte a 95 ezer kötetet. Törzsgyűjteménye részben pedagógiai jellegű volt (szakkönyvtári szinten), részben az iskolai tantárgyak oktatatásához szükséges széles körű irodalmat tartalmazta, közművelődési jelleggel. A törzsállományon kívül külön kezelt tankönyvgyűjteménye, értesítőgyűjteménye és ifjúsági gyűjteménye volt. 1954-ben 1282 kölcsönzője 19 371 kötetet kölcsönzött és 5544 kötetét olvasták helyben. A Pedagógiai Könyvtár fiókjaként működött 1931 óta a Közgazdasági Szakkönyvtár, a Közgazdasági Gimnázium (VIII. kér., Vas u.) épületében. 1949-ben a Pedagógiai Könyvtárral együtt átvette a Szabó Ervin Könyvtár, 1950-ben viszont átadták a Közgazdaságtudományi Egyetem újonnan szervezett könyvtárának. A különgyűjtemények közül a legnagyobb figyelmet a Szovjet Gyűjtemény kapta. 1950-ben nyílt meg ünnepélyesen, a Puskin u. 44. sz. alatti épület 5 helyiségében.37 (Előzménye az 1947 decemberében az Andrássy úti fiókkönyvtár keretében megnyílt, közművelődési jelleggel működő Szovjet Osztály volt.) A Puskin utcai Szovjet Gyűjtemény - elődjével ellentétben - a Központi Könyvtár részeként működött, teljességre törekedve gyűjtötte a Szovjetunió társadalmi, gazdasági életére és földrajzára vonatkozó irodalmat, válogatva az orosz nyelvű szépirodalmat a klasszikusoktól a kortársakig. Induló állománya 10 ezer kötet volt, az erőteljes fejlesztés nyomán 1954-re megközelítette a 26 ezer kötetet. A Szovjet Gyűjtemény létesítése egybeesett az egyetemi Orosz Intézet indulásával, ez a szomszédos intézmény (már az első évfolyamának több mint 400 hallgatója volt) biztosította a gyűjtemény látogatottságát. A Szovjet Gyűjtemény olvasóforgalma 1951 1952 1953 1954 Kölcsönzők 380 780 1237 665 Kölcsönzött kötet 4504 10 506 15 308 17 396 Helyben olvasók 3228 6282 7758 8404 Az ötvenes évek elején a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „három tudományos részlege" gyanánt tartották nyilván a Központot, a Pedagógiai Könyvtárat és a Szovjet Gyűjteményt. A Budapest Gyűjteményről a könyvtár vezetősége az ötvenes évek elején elvileg már lemondott, ezt pontosan tükrözi a részleg gyarapítási mutatója (az aprónyomtatványok nélkül): 1949 1950 1951 1952 1953 1954 3327 2277 2613 208 166 383 37 Kölcsönző, olvasóterem 40 ülőhellyel, kutatószoba 10 ülőhellyel, iroda, raktár. A helyiséget a könyvtár a Nemzeti Parasztpárttól vette át.
