Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
58 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Az új könyvtárak induló állományát az ötvenes évek elején rendelkezésre álló, egyoldalú, a tényleges olvasói igényeknek távolról sem megfelelő könyvanyag alkotta, ami hosszú évekre nyomot hagyott ezekben az intézményekben.10 Bár a figyelmet - érthetően - az új területeken létesítendő könyvtárakra kellett fordítani, a belső kerületekben is nyílt évente egy vagy két fiókkönyvtár és jelentős helyiségcserék is voltak. Az új könyvtárak a következőképp sorjáztak: 1949: • I. kér. Corvin tér (helységeit a Népművelési Intézet vette igénybe). • XIII., József Attila tér, Rákosi Mátyás (utóbb: József Attila) kultúrház. 1950: • IX., Illatos út. 1951: • VIII., Kálvária tér. • A 2. sz. könyvtár a Csengeri utcából a Rottenbiller utca - Péterfy Sándor utca sarkára költözött. (1952-ben nyílt meg.) • A Mester utcai Úttörő könyvtár a mester u. 67.sz. alatti iskolába költözött át, itt már a felnőttek is kölcsönöztek. 1952: • IX., Boráros tér 2., (január 10-én nyílt meg). • Az l.sz., könyvtár a Molnár utcából a Vadász u. 42-be költözött (megnyitása: április 6-án volt). 1953: • XII., Böszörményi út 13/15. • IX., Boráros tér 2. A sashalmi 32. számú fiókkönyvtár 10 Pl. Sashalmon az induló állomány 70 %-a ismeretterjesztő irodalom (nagyrészt brosúra) volt, köztük olyanok, mint Glucsenko: A növények vegetatív hibridizálása. Ezeket a könyveket tíz év alatt senki sem olvasta. - Simon Lászlóné et al.: A sashalmi kerületi könyvtár tíz esztendeje. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1961. 96-110. p.
