Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
52 A főváros könyvtárának története 1945-1998 gazdasági évi 360 ezer forintról 500 ezerre emelkedett, az állományba vett kötetek száma ennek megfelelően szökött magasba: Gyarapodás 1948-ban, kötetben Központ Hálózat Együtt 1947 9290 22 899 32 189 1948 12 502 28 969 41 464 „A marxizmus-leninizmus felfokozott vásárlásával hozzájárultunk a dolgozók ideológiai átneveléséhez" - írta a könyvtár éves beszámolója, s a könyvbeszerzés statisztikai adatai ezt az állítást teljesen alátámasztják. A hálózati gyarapításban magas volt a beszerzett ismeretközlő művek aránya, azokon belül pedig toronymagasan emelkedett minden más terület fölé a társadalomtudomány (gyakorlatilag a politika): 54%-ot tett ki. (Összehasonlításul: történelem: 9 %, alkalmazott tudományok: 7 %, természettudományok 7 % stb.) Míg 1947-ben a politika/szociálpolitika beszerzett műveinek kötetszáma a hálózatban 1316 volt, most 3406-ra szökött fel, több mint harmadfélszeresére.89 A selejtezési láz 1948-ban sem hagyott alább. Tovább működött a Fasiszta Könyvek Osztálya Tiborc Zsigmond vezetésével, jóllehet a fasiszta könyvek beszolgáltatási akciója már rég véget ért. A selejtezés kritériumai parttalanná váltak, irodalmi bizottság szerveződött, mely százával olvasta át a gyanúsnak ítélt műveket. A helyzetet jól jellemzi Tiborc egyik jelentése az 1. sz. fiók kilenc napon át folytatott felülvizsgálatáról: „Megvizsgáltam, hogy nem maradt-e benne tévedésből fasiszta vagy antidemokratikus könyv, mely a hivatalos vagy a dr. Wagner féle házijegyzékben szerepel. És hogy kiselejtezzem azokat a könyveket, melyek nem felelnek meg a mai idők szellemének (...) Bekértem 185 kötet könyvet elolvasás végett. Ezeknek elolvasása az irodalmi bizottság által folyamatban van és valószínű, hogy nagy részét selejtezésre fogjuk ajánlani."90 „Ki kellett cserélni könyvtárosainkat" Az új művelődéspolitikának messzemenő személyzeti következményei is voltak. Megszüntették a „koalíciós" vezetést. 1948. október l-jével Hajdú Henriket áthelyezték a Fővárosi Levéltárba, igazgatói beosztással. Felmondtak Dávid Antal igazgatóhelyettesnek, helyét Solti Andrásné foglalta el. Megrostálták a könyvtár középvezetőit, elküldték azokat, akik a koalíciós időkben demokratikus, de nem marxista-leninista világnézeti alapon vettek részt a könyvtár munkájában: Jajczay Jánost (a Budapest Gyűjtemény vezetőjét), Jajczay Jánosné-t (a Katalogizálási osztály vezetőjét), Könyves Tóth Kálmánt (a Személyzeti, szervezési és gazdasági tagozat, illetve a Budapest Gyűjtemény vezetőjét,) és ugyancsak felmondtak (a korábban rövid időre más intézményhez helyezett, majd ismét visszahelyezett) Hamvas Bélá-nak is.91 89 Hasonló jelenség játszódott le a Központi Könyvtárban is, ahol a társadalomtudományi művek beszerzésének aránya egy év alatt 38 %-ról 47,3 %-ra emelkedett, ott azonban a kérdés bonyolultabban jelentkezett. 90 Tiborc Zsigmond: Jelentés az l.sz. fiók vizsgálatáról. 1948. júl. 15. FSZEK irattár. 91 Hamvas Béla utolsó könyvtárosi évéről: Könyves Tóth Kálmán hivatali munkanaplója 1947. máj. 16-i feljegyzés. Kézirat, Budapest Gyűjtemény. Határ Győző: Életút. 2. rész. Életünk könyvek 1994. 144-145. p.
