Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kitekintés
454 A főváros könyvtárának története 1945-1998 2001. szeptember 7-én került sor, és pár nappal később, szeptember 12-én a könyvtár az olvasók előtt is megnyitotta kapuit. A rekonstrukció és bővítés révén a könyvtár alapterülete 7.040 négyzet- méterről 12.800 négyzetméterre bővült. Ilyen módon a férőhelyek száma 244-ről 700-ra, a polcfolyóméter 17.200-ról 27.000-re növekedett. A szabadpolcos állomány háromszorosra, az olvasói terek több mint négyszeresre bővültek. Gondosan előkészített tervezéssel és kivitelezéssel a palota épületét eredeti pompájában megőrizték és sikerrel kapcsolták hozzá a felújított és az új épületrészeket. Budapest lakossága a megújult Központi Könyvtárat örömmel és ugrásszerűen bővülő létszámban vette birtokába: 2001-ben a napi látogatók száma elérte a négy-öt ezer főt. 2002-ben a FSZEK kidolgozta átfogó fejlesztési koncepcióját a hálózati tagkönyvtárak megújítására, a központi szolgáltatások bevezetésére. Ennek részeként a Központi Könyvtárat és a hálózatot egy egységként kezelő informatikai rendszer kiépítését határozták el, mely 2004 végére megvalósult. Mód nyílt a gépi katalógus használatára, kölcsönzésre, a hálózati könyvtárak megnézhették egymás állományát az internet segítségével. 2005-ben már a könyvtár honlapján olvasói vonalkóddal on-line lehetett hosszabbítani, és könyvet előjegyeztetni. Az évtized közepére célul tűzhették ki, hogy a FSZEK valamennyi tagkönyvtárát szolgáltatási feladatainak megfelelően gépesítik és internet elérést biztosítanak az olvasók számára. A centenáriumi 2004. évben a tagkönyvtárakba és a Központba beiratkozott olvasók száma meghaladta a százkilencven ezret, a kölcsönzések száma pedig elérte a két és fél milliót. 2004-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár méltó módon ünnepelte/ ünnepelhette meg alapításának századik évfordulóját. A 2004-ben átadott új Péceli úti könyvtárépület
