Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 439 gos lefedettség 80-90%-os volt. Budapesten a magfolyóiratoknak a 80-as években 50, a 90-es években több mint 70%-a csak a FSZEK-ben volt elérhető. „A FSZEK-re vonatkozó adatsorokból az derül ki, hogy egyre növekvő számban, egyre tudatosabb rendelési stratégiával, egyre szélesebb körben tudta a legfontosabb folyóiratokat megszerezni."239 A FSZEK-re hízelgő helyzetet a folyóirat-ellátás terén csak a külföldi könyvanyag rovására lehetett elérni. A Szociológiai osztály létrehozásának 25. évfordulóján, 1996-1997-ben vizsgálatot végeztek az olvasók összetételéről, használói szokásaikról, igényeikről. Ennek megállapításai szerint a FSZEK-ből kölcsönzött könyvek 34,2%-a, a helyben olvasás céljára teljesített raktári könyvkérések 21,8%-a, a folyóiratkérések 21%-a szociológiai témájú volt. A fénymásolások 23,8%-a történt ilyen könyvekből, 25,9%-a ilyen folyóiratokból. A más könyvtáraknak adott könyvtárközi kölcsönzésben 31% a szociológia részesedése. A szociológiai dokumentumok használóinak döntő hányada egyetemi, főiskolai hallgató volt: az olvasótermet használók 82,1 %-a, a kölcsönzők 61,3%-a. A szociológia helyzetéről készített akadémiai jelentés szerint a FSZEK gyakorlatilag felsőoktatási könyvtári funkciót látott el. Az egyetemista olvasótermi használók 55,5%-a szociológia szakos volt. A másik nagy használói kör az értelmiség: az olvasók 13,9%-a, a kölcsönzők 19,3%-a. Ezek 65,5%-a professzionális szociológus. 1996. november 21-27., illetve 1997. január 16-22. adatait rögzítették. A vizsgálat időpontjában a szociológiai olvasóterem összesen 26 ülőhelyet, 2500 kötetes kézikönyvtárat, 220-féle külföldi és magyar társadalomtudományi folyóiratot kínált, valamint a számítógépes adatbázisokat. A válogatópolcról használt dokumentumok igénybevételét - érthetően - nem tudták mérni. 240 Az olvasótermi használatban 5,6% volt külföldi dokumentum, a kölcsönzésben 18,6%, a könyvtárközi kölcsönzésben 33,3%. A raktárból kért könyvek 58,6%-a 1990 előtti, 41,4%-a újabb kiadású (vagyis szabadpolcról választott), 94,4%-a magyar, 5,6%-a külföldi. A szakszociológiai művek aránya 42%, a. határterületekhez tartozóké 58%. Legkeresettebb a szociálpszichológia, aztán a politikai szociológia, a nemzedékek és nemek, a család- és szexszociológia, a zsidókérdés. Legkevésbé keresett a kutatás- és tudományszociológia, a jogszociológia, a játék, sport és szabadidő, a művészetek szociológiája. A határterületeken az élen az életmód, a szociálpolitika, szociális gondoskodás, a társadalombiztosítás, valamint a politikaelmélet, a politikai szellemi irányzatok, a személyiséglélektan, a filozófia általában és klasszikusai, valamint a művelődés- történet állt.241 A FSZEK-nek az a gondja, hogy ti. országos feladatkört tölt be a szociológia terén - központi támogatás nélkül, látszólag egyéb funkciók károsításával - a '90-es évek derekáig fennállt. Sőt az anyagi nehézségekkel párhuzamosan fokozódott is. Némi reménysugarat az adott, hogy a jogszabály- és rendszerszervezési tervezetek tartalmazták: ez állami (és nem fenntartói) feladat. De azt is: a könyvtárnak ez a feladata továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A lényegi változásokra 1997 végéig, az 1997. évi CXL. törvény 239 Karbach: Külföldi magfolyóiratok i. m. 240 Bíró Józsefné - Pozsár István: A FSZEK szociológiai állományának használatáról és használóiról. = Könyvtári Figyelő, 1997. 3. sz. 439-449. p. 241 1999-2000 fordulójának gyakran keresett témáiról ad - empirikus tapasztalatok feljegyzései alapján - részletes helyzetképet Balogh Lídia: Szociológiai szaktájékoztatás számítógépes adatbázisok segítségével a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000.10. sz. 16-23. p.
