Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 437 jöhető könyvtárakat a külföldi folyóirat-előfizetés egyeztetésére. Ezzel a cél részben az volt, hogy a FSZEK folytathassa azt az immár évtizedes gyakorlatát, hogy a más könyvtárakba járó folyóiratok helyett a hazai ellátásból még hiányzó, hézagpótló lapokra fizethessen elő. Másrészt az volt a cél, hogy a dráguló külföldi lapok közül fontolóra vehessék a nélkülözhetőnek látszó folyóiratok előfizetésének megszüntetését - így egyensúlyozva a drágulást nem követő, igaz, nem is csökkenő kerettel. Az összehangolás jó visszhangot váltott ki.235 Eleve konfliktusforrás volt viszont az intézményen belül, hogy a tetemes fedezetet házilag kellett kiszakítania az egyetlen település ellátásáért felelős fenntartó könyvtárának az egyre dráguló külföldi szakfolyóiratokra és más kiadványokra. A gyarapítás kérdőjeleit a társkönyvtárakkal igyekeztek tisztázni.236 A legnagyobb gondot a külföldi irodalom beszerzése okozta. (A hazaiak teljességre törekvő beszerzésének követelménye megóvott a döntéskényszerektől.) A kérdés az volt, hogy a megjelent irodalmat kell-e reprezentálnia az országos ellátásért felelős szakkönyvtárnak, vagy a hazai érdeklődésre kell-e inkább figyelnie? Megoldás-e az együttműködés? A legtöbbet a folyóiratok rendelésének koordinálása terén érték el. Az önellátó szemléletnek, a párhuzamos gyűjtésnek az erősebb gazdasági kényszer vethetett volna véget. Nehéz volt eldönteni, hogy a szociológiai dokumentumtermés mely része legyen a FSZEK-ben. A vitákban elhangzott az az érvelés is, hogy a Szabó Ervin-korabeli általános társadalomtudományi profil akkor indokolt volt, ám azóta a szociológia feladta integratív igényét, munkamegosztást alakított ki az egyéb társadalomtudományokkal - beleértve a könyvtárakat is. A FSZEK szakosodjék-e az általános szociológiai művekre, a különféle társadalomtudományi könyvtárak pedig vegyék meg a profiljuknak megfelelő szociológiák dokumentumait? Az enciklopédikus műveket, sorozatokat, kézikönyveket, az ágazati szociológiák összefoglaló korpuszait vegye meg a FSZEK? A könyvtárban ugyanis nem általános érdeklődésű szociológus jelenik meg, hanem valamilyen konkrét terület kutatója. A másik gond: nem áll minden ágazati szociológia mögött szakkönyvtár. A jövő trendjeit eltalálni igyekvő számítgatás nem mindig vált be. A könyvtár intenzíven kezdte gyűjteni a túlnépesedés, a lakótelep, a lepusztult lakónegyedek rekonstrukciója, a városi öregek elmagányosodása, a nagyvárosi bűnözés, stb. irodalmát a város- igazgatásban érdekelt, nem tudományos szakértelmiség számára is. Ez a várakozás a rendszerváltásig nem vált be, az említett témakörök iránt szórványos volt az érdeklődés. A könyvtárpolitikai célokat követő szerzeményezési gyakorlat az olvasat- lan dokumentumok szaporodásával járt. A változó igényekre figyelő, rugalmas stratégia egyenetlenné, felszínessé tette a gyűjteményt. Bizonytalansági tényezők sokasága indokolta a szerzeményezési elvek kimunkálását, írásos dokumentumban rögzítését. Báthory János sürgette, találják meg azt a pontot, 235 Vö. Remete László - Karbach Erika: Könyvtárközi értekezlet a szociológiai osztályon az 1981. évi külföldi folyóiratok rendeléséről. = Könyvtári Híradó, 1980. 2. sz. 13-15. p. Valóságos „egyeztetés történeti" vázlatot adott és konkrét eredményeket hozott a következő évi találkozó is. Vö. Remete László: Értekezlet tizenhat budapesti és vidéki könyvtár 1982-es külföldi folyóirat-rendelésének egyeztetéséről. = Könyvtári Híradó, 1981. 2. sz. 9-11. p. 236 Báthory János: Dilemmák a szociológiai állomány gyarapításában. In: A FSZEK évkönyve, 1985-86-87.22. köt. Bp. 1991. 67-73. p.
