Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
418 A főváros könyvtárának története 1945-1998 rendszert is. A közhasznú csoportnál partnerként jelentkezett az Új Képújság Kft, a Magyar Videotex Szolgáltató és Fejlesztő Kft. Öt év alatt a KISZ beépült a FSZEK, a főváros információs rendszerébe.168 1995 őszén megkezdődött a közhasznú adatbázis kereskedelmi hasznosítása.169 Havi frissítéseit a FSZEK régióközpontok ingyen kapták. 1997-ig 33 városi, 7 megyei könyvtár fizetett elő a szolgáltatásra, a közhasznú adatbázisra és egészítette ki helyi adataival. 1997-ben három Internet-vonalhoz is hozzájutott a szolgálat. A munkát lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, almanachok, kompaszok, címtárak, mutatóval ellátott térképek, atlaszok, valójában háttérként a könyvtár egész állománya, valamint előfizetett és saját fejlesztésű számítógépes adatbázisai segítették. A kezdetektől épített közhasznú adatbázis 1997-ben 22 ezer aktív rekordot tartalmazott. 1997-ben tízéves lett a Közhasznú, amelynek mérlegkészítése serpenyőjébe olyan eredmények kerültek, mint például az előző évi 5 milliós bevétel. A kérdések „megszűrésével" sok terhet átvállalt a nagy olvasói nyomás alatt álló központi olvasószolgálattól. A Központi Könyvtárnak szerves részévé vált a KISZ, viszont a Vajda Kornél által 1988-ban felvázolt vízióról, a közhasznúnak a kerületi hálózatba rendeződéséről kevésbé lehetett beszélni, mert a szóba jöhető főkönyvtárakban megszűntek, vagy nem fejlődtek az információs szolgáltatások. Mindemellett az évtized elején több helyütt működött a közhasznú szolgálat, s jelentkeztek a kis- és középvállalkozói igények is (üzleti információra, jogszabályokra). A könyvtárak látogatói örömmel fogadták a sajtó- figyelést, vagy az önkormányzati jegyzőkönyvek rendelkezésre bocsátását.170 1992-ben három helyre telepítették a közhasznú információs szolgáltatás számítógépes adatbázisát, amelyet ott helyi adatokkal egészítettek ki.171 A '95-ös Soros-pályázatban másra igen, de a régióközpontok számítógépes bekapcsolására nem kaptak támogatást. „Kellene talán a 'hazaiaknak' is bemutatót tartani az adatbázisról, működéséről."172 A közhasznú információs szolgálat tíz év alatt háromszor végzett felmérést a használói kérdésekről. Először 1987-ben fél évig folyt adatgyűjtés. Az 1988 első félévében feljegyzett 21 ezer kérdés legnagyobb része (62%) valódi közhasznú volt, azon belül 22 % szolgáltatások iránt, 10-10% a szabadidős és az aktuális események iránt érdeklődött. Érdekes változások is megfigyelhetők voltak: 1986-ban a „mi hol kapható?", 1987-1988-ban az adózással kapcsolatos, valamint a munka- és polgári jogi kérdések száma futott föl, 1989-ben a pártok és a társadalmi szervezetek iránti érdeklődés dominált.173 Az 1991-ben elvégzett felmérés tapasztalatai ugyancsak a gyakorlati munkában hasznosultak.174 1997. április 14-18. között a Könyvtártudományi és Módszertani Központ vizsgálatához csatlakozva, feljegyezték a kérdéseket, amelyek elsősorban telefonon hangzottak el. A legtöbb (19,8%) klasszikusan közhasznú kérdésként a beszerzések és a szolgáltatások körére vonatkozott. Ezt követték az általános műveltségi kérdések, 168 Sándor Ottóné: A Közhasznú Információs Szolgálat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In Könyvtárak és információs intézmények szerepe a demokratikus tájékoztatás szolgálatában. Bp. 1993. 91-96. p. 169 Ajánlattételi levél a Közhasznú Információs Adatbázis megvásárlására Bp. 1995. - FSZEK irattár 170 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1991. Bp. 1992. 4. p. 171 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1992. Bp. 1993. 5. p. 172 V.V.EJVargáné Vida Emília]: Közhasznú Információs Szolgálat. =Könyvtári Híradó, 1997. 3. sz. 1-4. p. 173 Révy Eszter: Közhasznú kérdések. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Közhasznú Információs Szolgálatának tapasztalatai. = Informatika, 1988. november, 5-7. p. Lásd még Katsányi i. m. 174 Barczi Zsuzsa: Előzetes (és részleges) beszámoló a közhasznú információs szolgálat felméréséről. Bp. 1992. 25 p. - FSZEK Irattár
