Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

A könyvtár működése 1980-1998

A könyvtár működése

403

A hálózat olvasóinak foglalkozás szerinti megoszlása %-ban

1978

1982

1986

Fizikai dolgozó

17,1

14,8

13,6

Szellemi foglalkozású

18,7

19,0

19,8

Középiskolai tanuló

9,4

11,0

10,3

Egyetemi/főiskolai hallgató

3,2

3,2

3,0

Szakmunkás tanuló

1,7

1,5

1,3

Általános iskolai tanuló

31,1

33,7

36,6

Egyéb foglalkozású

18,8

16,8

15,4

A hálózat olvasóinak kor szerinti

megoszlása %-ban

1978

1982

1986

14 évig

31,1

33,8

36,6

15-19 éves

13,3

14,6

13,7

20-24 éves

11,0

8,5

14,4*

25 éves és idősebb

44,6

43,1

35,4*

Érdekesebb a kép, ha a korosztályokat a megfelelő életkorú népességgel vetjük össze.

A felnőtt olvasók kor szerinti megoszlása a hálózatban %-ban

1982-ben 1987-ben 1988-ban A népesség 1988.1.1-én

15-19 éves 20-29 éves 30-49 éves 50-59 éves 60 év fölötti

22,0

21,4

21,1

8,3

25,6

22,9

22,7

15,1

23,6

28,9

29,2

36,9

8,1

7,3

8,0

14,0

20,7

19,5

19,0

25,7

Az életkori és a foglalkozási megoszlást bemutató táblák beszédesek. Feltűnő - az országosan és másutt sokszor hiányolt - aktív korosztály erőteljes jelenléte. Nem támasztja alá a statisztika azt a korabeli panaszt sem, hogy fogy a gyermekolvasók száma. A 6-14 éves beiratkozott olvasók az összes általános iskolai tanulónak 1980-ban 27,3, 1981-ben 27,1, 1982-ben 25,6, 1986-ban és 1987-ben is 29,2%-át, 1988-ban 30,0%-át adták ki. A szakmunkástanulóké hullámzott, alacsony volt: az 1986/87-es tanévben 6,9%-uk, a következőben 6,3%, 1988-ban 7,5%-uk iratkozott be. A középiskolások aránya 1986-ban 30,8,1987-ben 29,6,1988-ban 28,9%.

Az 1990-es évtized változékony, ellentmondásos, néhol javuló tendenciákat mutat. A jelenségek egy része világszerte (Európában mindenképpen) tapasztalható volt. Másik részét a hazai rendszerváltás okozta, a gazdasági nehézségek által felerősített módon. Számos vonásuk sajátosan fővárosi. A FSZEK az elsők között növelte Magyar- országon a díjakat, és egyre szélesebb körűek lettek a térítéses szolgáltatásai. A könyvtár többször kényszerült az összegek emelésére.

Az empirikus tapasztalatok, illetve a kutatások markáns változásokat mutattak. „Az utóbbi években [...] megnőtt az igény a gyors információk iránt, az olvasók között

’ebben az évben ide a 20-29 éves korosztály került, értelemszerűen a másik csoportba, a 30 éves és idősebb tartozott