Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 399 valamint a figyelt, a határokon belüli és túli magyar, valamint az idegen nyelvű folyóiratok és tanulmánykötetek feldolgozásakor keletkezett cédulaanyagot. Recenziókatalógusként is ismerték, mert belekerültek az alkotókról, művekről szóló ismertetések, recenziók, kritikák, tanulmányok leírásai is. „Főleg az irodalom és a kapcsolódó társművészetek (film, színház, esetenként TV, zene, zenés színház, stb.) és társtudományok (társadalomtudományok) terén tárja fel az anyagot a katalógus. Az alkotók és alkotások mellett a népek, nemzetek irodalmai, elméletek, irányzatok, irodalomtörténet, stilisztika, különféle 'interdiszciplinák' találhatók meg a különféle tárgyszavaknál [...] Dokumentációnkban az anyag bősége miatt - óvatos, de reálisnak tűnő becslések szerint 250-300 ezer cédula, 4-500 ezer adat gyűlt össze eddig."121 Az irodalmi és a társadalomtudományi analitikus katalógus külön-külön évente 12-17 ezer tétellel bővült. Az irodalmi archívum sajtó kivágat gyűjteménye - évi 3 ezerrel gyarapodva - 90 ezer tasak volt, ennek pedig többszöröse a kivágatok száma. A kivágat-gyűjteményt a használók kedvelték, mert nem kellett katalógus alapján kérni a bekötött évfolyamokat, rögtön a keresett forráshoz jutottak. Az archívumot évente 120-150 kutató használta. A Bibliográfiai osztály rendszeresen megjelentette az Irodalomtudományi, illetve a Társadalomtudományi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus bibliográfiai kartotékját. 1983- tól kiadta az Eseménynaptár évi 4 füzetét (Faragó Éva szerkesztésében). Előrejelzést adott a következő évre a Pataki Ferenc szerkesztésében megjelent Évfordulók c. kiadványban (1985-ben az 1986-1990. közti időszakra). 4-5 lapnyi terjedelmű nekrológ-bibliográfiát - „gyászkeretes bibliográfiát" jelentetett meg az osztály, többek között - Hidas Antal, Komlós Aladár, Pilinszky János, Zelk Zoltán, Dobozy Imre, Jékely Zoltán, Gáli István, Illyés Gyula halála alkalmából. (Emellett számos 2-4 lap terjedelmű röplap-, vagy a TV műsorhoz ajánlóbibliográfiát.) 529 lap terjedelmű bibliográfiát Móricz Zsigmondról (szerk. Pesti Ernő), 243 lapon Fábry Zoltánról (szerk. Reguli Ernő), 169 lapon Weöres Sándorról (szerk. Zimáné Lengyel Vera), Berda Józsefről 131 lap terjedelműt. A Solohov bibliográfia és életrajzi vázlat a Gorkij Könyvtárral közösen készült. Az osztályon szerkesztették A magyar zenei szakirodalom éves bibliográfiáját. Itt készült a Szocializmus (az 1906-1918, 1922-1938, 1945-1948 évekre szóló) és a Társadalmi Szemle (1972-1982) repertóriuma. E műhelyből került ki A lengyel szépirodalom Magyarországon 1945-1980, az évtized végén pedig a Szépirodalmi gyűjteményes kötetek elemző katalógusa 1978-1986, vagy A képzőművészeti irodalom válogatott bibliográfiája 1944-1985. kötet. 1985-ben készült a Kőhalmi Béla bibliográfia (szerk. Fülöp Géza), 1988-ban a válogatás Hamvas Béla esszéiből és életművének bibliográfiája (260 1., szerk. Báthory János). A bibliográfiai műhely hiányt pótolt a fővárosban és országosan. Erősítette a Központi Könyvtár tudományos szakkönyvtári voltát. Ugyanakkor korán felvetődött, hogy „tematikailag viszonylag szűk határok között mozgott a bibliográfiai tevékenység, s messze nem ölelte fel a közművelődési könyvtár általános gyűjtőkörét és szolgáltatásait. Erőfeszítéseit a társadalomtudományok, a politika és a szépirodalom területére összpontosította [...] a tematikai beszűkülés egyik alapvető oka - a munkatársak ilyen irányú érdeklődése mellett - a központ kényszerű eltorzult közművelődési könyvtári gyűjtőköre és szolgáltatásai, továbbá az alkalmanként túlhangsúlyozott társadalomtudományi-szociológiai szakkönyvtári jellege."122 Az 1980-as évtized végi funkcióértel121 Gerbner i. m. 13. p. 122 Olvasható Papp István már hivatkozott, 1982. május 17-én kelt szakfelügyeleti jelentésében, a Bibliográfiai Osztály munkásságáról szóló részben.
