Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 381 1986 végén az intézmény Gerő Péter számítógépes szakembert alkalmazta, aki az országos Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz (IIF) csatlakozva hirdette meg terveit.79 A FSZEK négy területét jelölte ki alkalmazására: szakirodalmi adatbázisok (Budapest-történeti, szociológiai), közművelődési könyvtári hálózat, a hagyományos könyvtári munkafolyamatok és a gazdasági ügymenetek. Ehhez olyan rendszerre volt szükség, amely alkalmas adatbázisok kezelésére, szelektív információszolgáltatásra, bibliográfiák nyomdakész előállítására. A sorrend: szociológiai adatbázisok konvertálása, a több munkahelyes feldolgozás kialakítása* illetve a feldolgozó osztályok - szociológiai, Budapest Gyűjtemény - szerzeményezési-feldolgozói feladatai, majd a kölcsönzés, munkaügy, bérelszámolás gépesítése. Gerő Péter szerint80 a megrendelt program alkalmas minden feladat ellátására a Szociológiai Gyűjteményben, később pedig megoldja a könyvtár egész információs rendszerének adatkezelését. A szociológiai feladatok gépesítését követően a Központi Könyvtárban tervezték a folytatást. A tervek szerint a kerületi könyvtárakra évek múltán kerülhet sor, ha a központban a szükséges adatbázisokat kialakították és lesz pénz a fejlesztésre. A FSZEK részt vett az OTKA pályázatokon, hogy hozzáférhessen más könyvtárak adatbázisaihoz, illetve a Budapest Gyűjtemény, a Szociológiai Gyűjtemény vagy a Zenei Könyvtár adatait szolgáltathassa mások számára. Gerő Péter 1986-ben lett a FSZEK munkatársa, majd a számítógépesítési osztály vezetője. Elkészítette az intézmény számítógépesítésének programját, közreműködésével készült a TEXTAR, majd a fejlettebb TEXTLIB program, melyet mintegy 120 megyei, városi, felsőoktatási és szakkönyvtár vett át - ily módon Gerő Péter szerepe túlnőtt a FSZEK keretein. Közreműködött a különféle munkafolyamatok számítógépes alapjainak lerakásában, adattárak megalapozásában. 1995-ben Pro Bibliotheca Civica kitüntetést kapott. 1988-ban kezdődött a TEXTAR adatbázis-kezelő program adaptálása. (Még előtte 1987-ben megállapodást kötöttek egy műszaki fejlesztő kisszövetkezettel, amelyből aztán a TEXTAR fejlesztői később kiváltak és INFOKER néven különálló kisszövetkezetet alapítottak.) A Floppymat idegen nyelvű referátumszolgáltatással, a TEXTAR a magyar nyelvű szociológiai irodalom adatbázisával kapcsolódott össze. A számítógépesítés országos szervezése híján a FSZEK saját rendszer kidolgozására kényszerült. Magára vállalta szervezését, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. 1989. július 15-én a FSZEK 7 fővel (2 matematikus, 1 könyvtáros és 4 adatrögzítő) számítógépesítési osztályt szervezett, majd bekapcsolódott a megyei könyvtárak által alakított Gazdasági Társulás számítógépesítési munkabizottságának tevékenységébe.81 Az elképzelés szerint a FSZEK számítógépes adathordozóra rögzíti - az Új Könyvek alapján - az 1964 óta megjelent, a közművelődési könyvtárak gyűjtőkörébe vágó könyvek adatait, s az adatbázist a társulás többi könyvtára - beleértve a fővárosit is - hasznosíthatja. 1987-ban szerződést kötöttek a TEXTAR-rendszer kifejlesztésére, s ehhez csatlakoztak a megyei könyvtárak is.82 79 Gerő J. Péter: Könyvtár és számítógépesítés. = Könyvtári Híradó, 1987. 3. sz. 1-2. p. 80 Katsányi Sándor: A számítógépes rendszer megvalósításának útján. Beszélgetés Gerő Péterrel. = Könyvtári Híradó, 1987.10. sz. 4-5. p. 81 Gerő J. Péter: TEXTAR. Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer. = Könyvtári Figyelő, 1990. 3-4. sz. 194-222. p. 82 Gerő J. Péter: Ilyen még nem volt... = Könyvtári Híradó, 1989. 12. sz. 1-3. p.
