Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
378 A főváros könyvtárának története 1945-1998 engedjen az igényességből, a színvonalból, de ne vállaljon át olyan feladatokat, amelyeket mások sokkal jobban megcsinálhatnak. Akkor segít a legtöbbet a lap, ha minden dolgozónkkal megismerteti a könyvtár egészét, ha hozzájárul ahhoz, hogy ki-ki a saját feladatait az egész könyvtár összefüggésében lássa."67A szerkesztőbizottság beköszöntője68 azt ígérte, hogy a lap részese akar lenni az 1982-es esztendő változásainak. A rövidebb, mozgékonyabb lapban az áttekintést nem tartalomjegyzékek, hanem az eltérő színű és betűtípussal szedett rovatcímek segítették. Általában az Ez történt és a Hírek volt állandó, de volt Műhely, Ritkaságaink, Meghívó, Rólunk szól, Látogató, Fórum, Szemle, Kiadványaink, Dokumentum rovat is. 1984 januárjától Krónika címmel közölte az igazgatósági híreket, közleményeket. Az 1985 szeptemberétől rendszeresített kéthetenkénti osztályvezetői értekezletek emlékeztetőit a Könyvtári Híradó (is) közre adta.69 Mátrai Mátyás halála miatt 1985. áprilistól nem volt főszerkesztő, 1986 januárjától Tverdota Miklósné a szerkesztőbizottság elnökeként, Mezey László Miklós pedig felelős szerkesztőként jegyezte a Híradót. 1987. júniustól Katsányi Sándor szerkesztette tovább. A lap segítette a könyvtár vezetőségének modernizációs törekvéseit, bevonta a munkatársakat a tervek előkészítésébe és megvitatásába - miközben hűségesen regisztrálta a történéseket és eseményeket, változásokat és eredményeket. Ezek szerkesztői törekvések különösen az évtized második felében váltak szembetűnővé. Okkal írta Futala Tibor, hogy 1982-től a lap „kiteljesül és 'fürgébbé válik' addigi funkciórendszere. Nevezetesen: szinte 'naprakész' tájékoztató munkája révén szolgálja egy felettébb 'szétszórt' intézményrendszer azonosságtudatát, együvé tartozásának érzetét, míg a különféle vizsgálati anyagok, elemzések és viták, koncepcionális tanulmányok (legalább rövidített változatainak) publikálásával továbbképző és 'szakmai jobbra-többre' ösztönző szerepkört lát el. Különösen 1986 felétől 1994 végéig tűnt ki tárgyilagos hangvételével, a demokratikus értékrend melletti kiállásával, amire nagy szükség is volt..."70 A szerkesztőbizottság és a felelős szerkesztő a rendszerváltás éveiben a lapot a demokratikus élet fórumává fejlesztette. Az 1990-es évek elején a szerkesztőbizottság elnöke Tverdota Miklósné lett, akit 1994-től Pobori Ágnes követett. Katsányi Sándor hét évig, az 1995. 6. számig, a legnehezebb időkben volt főszerkesztő. Havas Katalin búcsúztatójában így foglalta össze érdemeit: „az előző hét évben teremtett egy színvonalas, informatív, mások által is demokratikusnak tartott lapot." 71 Tőle Pobori Ágnes vette át a feladatot, immár elnök nélkül s felelős szerkesztőként jegyezte a periodikumot, hét tagú, alig változó szerkesztőbizottság élén. (Ő is jó hét évig, 2001 októberéig látta el ezt a feladatot.) Pobori Ágnes 1970-től dolgozott a Boráros téri könyvtárban. 1982-től helyettes, majd 1983-tól vezetője az Andrássy úti könyvtárnak, 1984. január 1-jétől főkönyvtári vezető ugyanott. 1994-től a 6., 2000-től az Észak-pesti régió igazgatója. A Könyvtári Híradó szerkesztőbizottságának elnöke volt, majd az 1995. 7-8. számtól 2001. októberig felelős szerkesztője. Számos írást jegyzett, ezekben a reformok lelkes hívének bizonyult. Pro Bibliotheca Civica elismerésben részesült (2002). 67 Eredmények, gondok, tervek. Interjú Kiss Jenő főigazgatóval. (Készítette Mezey László Miklós.) = Könyvtári Híradó, 1982. Január, 3. p. 68 uo. 1. p. 69 A döntést közölték a Krónikában Vö. Könyvtári Híradó, 1985. Július-augusztus, 5. p. 70 Futala Tibor: Szinopszis... i. m. 362. p. 71 Vö. Könyvtári Híradó, 1995. 7-8. sz. 12. p.
