Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 365 Bevételi rovatok az előző év százalékában (1998=100%) Díjak 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Beiratkozás 743,8 84,0 168,6 167,8 108,2 105,4 171,3 143,5 110,1 111,2 Késedelem 108,3 166,9 159,5 121,3 109,0 127,4 128,4 140,2 114,9 104,1 Videókölcsönzés 459,3 2187,0 348,9 142,4 128,1 109,9 80,2 86,2 92,1 68,6 CD kölcsönzés100,0 99,8 113,6 120,2 130,2 Egyéb kölcsönzés 280,0 154,8 200,2 173,7 154,0 56,7 79,3 102,7 139,8 148,1 Hang- és fénymásolás 115,7 110,4 173,3 148,7 117,9 123,2 123,5 132,6 105,3 118,8 Kiadvány, inf. 263,4 241,7 106,4 40,1 262,8 103,4 172,2 229,7 85,3 159,3 szóig., adatbázis Nyomdai szóig. 131,7 150,5 118,1 120,4 96,6 114,2 63,9 120,2 121,8 90,2 Épület bérbeadása 123,6 125,7 269,7 115,3 140,5 124,2 116,6 112,5 133,4 120,8 Kivont dók. eladása 132,4 87,9 93,4 109,1 81,8 97,6 550,8 77,8 114,3 125,2 Olvasói kártérítés 135,6 110,0 130,3 117,8 88,8 109,8 127,8 108,2 110,6 92,1 A táblázatokból jó szemű megfigyelő sok mindent kiolvashat. Egyebek között kiderül belőlük, hogy ha évente 20%-osnak vesszük az inflációt, akkor az csak a ciklus közepe táján kezdte meghaladni a költségvetés növekedését. A költségvetés és a külső támogatás megötszöröződött, de a fenntartói támogatás csak három és félszeresére nőtt. A saját bevételek huszonötszörösükre nőttek. Ez megváltoztatta a költségvetés belső arányait: a fenntartói támogatás 91,5%-ról 67,5%-ra csökkent, a saját bevétel aránya 6%-ról 30,1 %- ra nőtt. Az 1995-ös jelentés megjegyzi: „A könyvtár oly mértékben kényszerült saját bevételi források megnyitására, ami a szolgáltatások színvonalának rovására ment. Egyedülálló és elfogadhatatlan, hogy egy közművelődési könyvtár működési kiadásainak mintegy egyharmadát saját bevételeiből fedezze. (A 10-15%-os arány lenne normális.)"11 Míg korábban 32,79 Ft-ba került egy kötet kikölcsönzése, 1996-ban ez a mutató 115,70 Ft. volt, holott a 20%-os évenkénti inflációval 141 Ft-ra kellett volna növekednie. E mutatók a hatékonyság növelésére utalnak. A FSZEK és az öt legnagyobb város mutatója alapján a fővárosi eredmények jobbak.12 1991-ben az energiaárak, a 150%-os posta- és telefonköltség növekedés, a könyv- és folyóiratárak, bérleti díjak, stb. emelkedése miatt a szinten tartáshoz 40 milliós hiánnyal kalkuláltak. (Ez 4000 négyzetméter könyvtári tér működési költsége, illetve 180-200 könyvtáros bére.) A szakszervezet a létszám csökkentését, a fenntartó szolgáltatáscsökkentését ellenezte, a középvezetők mindkettőt visszautasították. A főigazgató az anyag- költség, a fogyó- és állóeszköz vásárlás, az állományvédelmi kötés 50%-os csökkentése mellett döntött és leállította a tatarozást. (1990-ben eladták a két bibliobuszt, bezártak hat kisebb forgalmú fiókkönyvtárt. Folytatták a kivont könyvek árusítását, a másolatszolgáltatást, 10 fillérről 1 forintra emelték a napi késedelmi díjat.) Valószínűsítették az állománybeszerzés 30%-os csökkenését (ugyanakkora kerettel számolva), bíztak azonban az elvonás visszaszerzésében is. Lépéseket tettek helyiségek saját kezelésbe vétele érdekében, a bérleti díjak csökkentéséért. Kezdeményezték országos feladatuk minisztériumi finanszírozását. A Központi Könyvtárban több bevételre számítottak a beirat11 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1995. Bp. 1996.11. p. 12 Vö. Papp i. m. 2-3. p.
