Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
362 A főváros könyvtárának története 1945-1998 elmúlt évek egyre romló gazdasági feltételei között az 1995-ös év kétirányú fordulópont intézményünk életében. Pozitív elmozdulásként értékelhetők az épületállományunkban bekövetkező változások. Központi Könyvtárunk alapterülete közel negyedével bővült a Pálffy-palota átadásával. E bővítés a Szörény utcai, utolsó fázisába jutó szolgáltatóház beruházással megteremtette a központi épület rekonstrukciójának szinte minden előfeltételét [...] [A másik oldalról] 1995-ben drasztikus nyitva tartási időcsökkentéseket kényszerültünk végrehajtani annak érdekében, hogy az így realizálódott bérmegtakarításból, valamint további létszámleépítésekből (gyakorlatilag béralapból) finanszírozhassuk a saját bevétel megtorpanásából, valamint a támogatás növelés lelassulásából következő dologi költség-hiányokat." Igaz, a könyvtár mindennek ellenére sem tévedt a költségvetési eladósodás zsákutcájába.4 5 Pénzügyi helyzet és gazdálkodás A könyvtár működését egyre inkább meghatározta az, miből és miként tudja a fenntartói támogatást megtoldani bevételeiből. A FSZEK költségvetésének főbb mutatói ezer Ft-ban és %-ban (1980-1989)5 Év Költségvetés összesen Az előző év %-ában Személyi kiadások Az összes %-ában Dologi kiadások Könyvbeszerzés Az összes %-ában 1980 85 446 123 31 266 36,6 14 592 11 339 13,3 1981 93 349 109 30 976 33,2 9062 13 864 14,9 1982 91 034 98 32 682 35,9 4496 10 693 11,7 1983 96 030 105 34 238 35,7 9631 12 536 13,1 1984 95 631 99 38 997 40,8 15160 11 281 11,8 1985 109 737 115 41 909 38,2 13 913 14 477 13,2 1986 119 210 109 45 894 38,5 9210* 14 084 11,8 1987 130 196 109 49 744 38,2 8147* 13 986 10,7 1988 149 848 115 64 722 43,2 9899* 16 219 10,8 1989 221 499 148 90 187 40,7 15 201 19 525 8,8 *1986-1988 között nem volt felújítási alap, csak állóeszköz fenntartási lehetőség A táblázat beszédes. Már ebben az évtizedben elkezdődött az a tendencia, hogy a költségvetésből mind nagyobb hányadot kell az amúgy rosszul fizetett alkalmazottak személyi kiadásaira fordítani. A könyvtár másik fő kiadási tényezője, az állomány gyarapítására fordítható összeg - ha nem is egyenletesen - egyre kisebb hányadot tett ki. A számok értékelését más oldalról segíti, ha a fővárosi adatokat a Településeink könyvtári ellátottsága (TEKE) című, évente megjelent OSZK-KMK kiadvány viszonyszámaival vetjük össze. A beszerzési kvóta (a költségvetésből gyarapításra fordított összeg egy 4 Az 1994.1. félévi és az 1995. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklásából. Bp. 1994. július 29-én, ill. 1996. február 21-én. (A jelentések a Gazdasági Igazgatóság irattárában.) 5 A táblázathoz a FSZEK évkönyveket és éves jelentéseket tekintettük autentikusnak. Használtuk a TEKE c. kiadványt is, s azt tapasztaltuk, hogy az állománygyarapításra fordított összeg adatai nem egyeznek. Valószínűleg, a FSZEK kiadványok pénzügyi költés számait, a TEKE a leltárba vétel adatait szerepeltette. A TEKE adatai árulkodóak, mert mutatják, hogy a költségvetés készítésekor a könyvtárosok alig 2/3 mértékben láthatták előre, mennyit költhetnek beszerzésre.
