Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
354 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A Pálffy-palota megszerzése és beépülése az új könyvtárba A közelben lévő, egy időben Dienes László, régebben Esterházy utcai Pálffy-palotát 1995-ben sikerült megszerezni. A Fővárosi Közgyűlés 1306/1995. /X.26./ sz. határozata az Ötpacsirta utca 4. szám alatt (ilyen néven) található épületet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kezelésébe adta, s hozzájárult a Fehérhajó utcai épületrész eladásához (125 millióért - nagy izgalmak közepette - ez sikerült is), amelynek révén az átalakítás költségei az utolsó pillanatban előteremthetővé váltak. A határozat előtt a könyvtár vezetősége úgy döntött: a Zenei Gyűjteményt és a Gazdasági Igazgatóságot helyezi el ebben az épületben.359 Kiss Jenő szerint nem kis küzdelem árán, Schiffer János főpolgármester-helyettes hathatós segítségével sikerült megszerezni. A levelezésből kiderült, a sikerben része volt annak, hogy a FSZEK vezetősége világosan látta a palota jövendő funkcióját és jól illesztette a Központi Könyvtár ügyének megoldásába. S pontos programmal rendelkezett a Zenei Gyűjtemény vezetője is.360 361 Az épületet 1867-ben gróf Pálffy Pál özvegyének megbízásából Ybl Miklós tervezte. Az Ötpacsirta és a Reviczky utca sarkán álló és XV. Lajos korabeli stílusban épített palota a 19. század második felében kiépült belső-józsefvárosi mágnás negyed egyik jeles darabja. Az 1996-ben elkezdett rekonstrukció során Hegedűs Péter építész az eredeti, Ybl Miklós által megrajzolt állapot visszaállításához ragaszkodott. A könyvtár berendezése Hefkó Mihály belsőépítész ízlését dicséri. A palotát a Szépművészeti Múzeumtól és a Budapest Történeti Múzeumtól kölcsönzött műtárgyak díszítik. 1996 márciusában az engedélyezési tervet benyújtották a hatóságokhoz, a tervezőknek megbízást adtak kiviteli tervek elkészítésére, s hozzáláttak a Fehérhajó utcai épület eladásához. A kottatár szeptembertől átmenetileg az Ilka utcában működött tovább, az ott nem foglalkoztatottak hozzákezdtek a számítógépes adatbázis el- és a szabadpolc előkészítéséhez. 1998 őszére készültek el a felújítással, átalakítással, berendezkedéssel. Október 13-án Demszky Gábor főpolgármester és helyettese Schiffer János avatta a mintegy 150 millióba került rekonstrukció nyomán alaposan megnőtt, szolgáltatásaiban kibővült (mintegy 1200 négyzetméteres) és megszépült immár Zenei Könyvtárt361 Az általa elfoglalt két szint feletti részeket (III-IV. emelet) a gazdasági igazgatóság és a szakreferensek foglalták el, s itt kapott helyet a továbbképzés is. A fenntartó döntése: rekonstrukcióval egybekötött bővítés Bár az 1995. évi költségvetési hiányok kigazdálkodására kényszerült a könyvtár362, egyidejűleg (1995. május 25-i kelettel) az épületek, a számítástechnika, a telekommunikáció, a műszaki fejlesztés és a berendezés tekintetében fejlesztési programot is 359 Vö. Gócza Gyuláné: Hova úszik a Fehérhajó, avagy költözés előtt a Zenei Gyűjtemény. = Könyvtári Híradó, 1996. 3. sz. 9. p. Papp István írása pedig már részletes indoklást és programot tartalmazott. (Mihez kezdünk a Pálffy-palotával. = Könyvtári Híradó, 1996. 5. sz. 1-3. p.) 360 Vö. a Könyvtári Híradó, 1998.10. sz. 4-9. lapján található írásokkal és korabeli napilapok beszámolóival. 361 Erről bővebben a gazdálkodást és a szolgáltatásokat tárgyaló fejezetekben. A részleteket lásd A szolgáltatások és az erőforrások összhangjának megteremtése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. 1995. március 31. = Könyvtári Híradó, 1995.4. sz. 2-4. p. Erről szóltak A Kulturális Bizottság határozatai. = Uo, 1995. 5-6. sz. 2. p. Kommentárja Kiss Jenő: Kényszerintézkedések... = Uo. 1-2. p. 362 A fejlesztés fő területei a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyvtári Híradó, 1995. 5-6. sz. 5-7. p. és 7-8. sz. 3-4. p. (Az idézet az 5. lapról való.)
