Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
342 A főváros könyvtárának története 1945-1998 dokumentumok bevezetése, a gyermekszolgálat integrálása, központi ellátó szolgálat stb. [...] Kidolgoztuk a Központi Könyvtár új funkciórendszerét és megkezdtük annak gyakorlati megvalósítását. [...] A könyvtár irányítási struktúráját egyszerűsítettem, a középvezetők hatáskörének, a kerületi főkönyvtárak önállóságának növelésével hatékonyabbá tettem az intézmény vezetését." Programját azzal indíthatta, „ha a következő vezetői ciklusra [...] nem az eddigi tevékenység folytatását ígérném, megkérdőjelezném saját eddigi munkámat. Az önmagamhoz való következetességen túl azért is tehetem a folytatásra a hangsúlyt..." A realitásokkal számolóan írta: a Központi Könyvtár elhelyezése mostantól elsőbbséget élvez, s akár új épület, akár rekonstrukció mellett döntenek, meg kell kezdeni a felkészülést, s a jelenlegi épületen belül 1993 végéig be kell fejezni a szabadpolcos tér és szakolvasótermek kialakítását. A hálózatban a könyvtárhelyiségek tulajdonba vétele előfeltétele a velük való gazdálkodásnak. Ezzel együtt és a beruházási lehetőségek arányában fejleszthető a hálózat. Számolt a kényszerű visszafogással, de szerinte a bevételek felső határa - a nyugati szakértőkkel egybehangzóan - a 10-15%-ot nem haladhatja meg. Kulcskérdésnek minősítette a rendszer számítógépesítését. ígérte a szervezet és az irányítási rendszer korszerűsítését, új SZMSZ kidolgozását. A főigazgatói posztra Kiss Jenő mellett még hárman pályáztak. A Kulturális Bizottság vezetőjének felkérésére az intézmény 750 dolgozója közül 665 véleményt nyilvánított a négy pályázatról.308 Kiss Jenő csak 36,5%-ot kapott, de kétszeresét, mint a másik három pályázó együtt. A leadott szavazatok megoszlása a következő volt: Kiss Jenő 243, Sonnevend Péter 75, Benjámin Judit 42, dr. Révy Eszter 10, tartózkodott 165 és új pályázat kiírását tartotta szükségesnek 140 fő. Mint kiderült, a tisztázatlan munkajogi viszonyok miatt az Intézményi Tanács tévesen kérte valamennyi dolgozót egyetértésre, tartózkodásra vagy új pályázat kiírására való voksolásra. Ez végül is közvélemény-kutatás lehetett. A Szakértői Bizottság véleményezése után a Kulturális Bizottság már csak az eddigi főigazgatót terjesztette elő, a Közgyűlés pedig (más fővárosi intézményekétől eltérően) „csont nélkül" megszavazta.309 Ezzel ellenzéke háttérbe szorult, magabiztosabban folytathatta magaválasztotta útját. Kiss Jenő új ciklusa kezdetekor interjút adott. „Amit én, ill. ez a vezetés kezdett [...] nélkülem is megvalósulna ugyan, de én is kellek hozzá, hogy az eredeti elképzelés ne csorbuljon. A megbízásommal ennek a programnak a megvalósítására kaptam felhatalmazást."310 Egyidejűleg Papp István főigazgató-helyettest is öt évre megerősítették posztján. A szabadpolc megkésett bevezetése a Központi Könyvtárban A Központi Könyvtár funkcióiról lezajlott vita azzal fejeződött be, hogy a szabadpolcos állomány felállításának előkészületeit (kiválogatását) mielőbb meg kell kezdeni. A szabadpolc megvalósítására nem egy lépcsőben került sor. 1989-ben még zárt raktárból 308 Havas Katalin: Rövid interjú régi főigazgatónk új kinevezése alkalmából. = Könyvtári Híradó, 1993.1. sz. 1-3. p. A Híradó szerint Kiss Jenő jelentette be újévet köszöntő együttlét alkalmából az öt évre szóló megbízását. 309 Az idézet a hivatkozott interjú 2. lapján olvasható. 310 Katsányi Sándor: A szabadpolcos állomány forgalma a Központi Könyvtárban. = Könyvtári Híradó, 1993. 8-9. sz. 8-10. p.
