Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 331 anyagi és az erkölcsi elismerés elvi kérdései, a tudományos és oktatási-továbbképzési alap képzésének ügyeiben voltak illetékességi területei.) Az IT állásfoglalását bármely fórumon nyilvánosságra hozhatta, és a szabályzat válaszra kötelezte az intézmény vezetőségét is. Tagjait a Központi Könyvtár szervezeti egységei és a hálózat könyvtárai választották a nem vezető munkatársaik közül (kerületenként és osztályonként 30 főig egy küldött és egy póttag). 1990. február 28-án „alkotmányozó" gyűlésen megvitatták a feladat- és hatásköri kérdéseket, 1990. március 21-én elfogadták a szabályzatot, ügyvezető titkárt (Tóth Sándor KÉSZ) és két tagból, valamint póttagból álló vezetőséget választottak.263 Hamarosan az IT tagságát a Szociológiai dokumentációs osztály azért függesztette fel, mert „az nem veszi figyelembe, hogy a Központi Könyvtár és a kerületi könyvtárak között funkcióbeli különbség van. A kerületi könyvtárak közművelődési feladatot látnak el, a Központi Könyvtár pedig tudományos szakkönyvtár.''264 A vita az IT jogosítványai körül zajlott, de nem szűnt meg a közművelődési és szakkönyvtári szembeállítás sem. Mutatják ezt a további írások. Egyikük rámutatott, „ez az előzményekkel is rendelkező vita csupán mondvacsinált és mesterségesen szított. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csak e két részének szerves egységében tud működni."265 Az IT-t születésével egyidejűleg támadták. Jól kivehető az írásokból, többen a demokratikus fórumokat hatalmi tényezőnek szerették volna látni. 1989-ben egységes Olvasószolgálati főosztály alakult. 1990. március 1-jétől megszűnt a Személyzeti és oktatási, a Kapcsolatszervezési és propagandaosztály, valamint a Hálózati és felügyeleti osztály.266 A megszüntetett szervezeti egységek szerepét szakreferensek („törzskar") vették át, az akkor megalakult Igazgatóság (főigazgató, szakmai és gazdasági helyettese, személyzeti vezető) segítésére.267 Szakmai koordinátor, PR és marketingszakértő, oktatási felelős, szociológus tevékenykedett. Ez utóbbi feladata: „a problémafeltáráson, a jelenségek és folyamatok megismerésén alapuló, a FSZEK működését és fejlesztési stratégiáját érintő elvi és gyakorlati döntést előkészítő, vagy az előre ki nem számítható kimenetelű döntéseket kontrolláló tevékenység."268 Az oktatási szakreferens feladata a közművelődési könyvtár hagyományos humanista-nevelő, liberális-szolgáltató és szociális tevékenységéhez alkalmas munkatársak műveltségének, szakképzettségük tartalmának fejlesztése és az újonnan elvárt készségek, személyiségjegyek, attitűdjük leírása, kialakítása lett.269 A főkönyvtári igazgatói értekezlet helyett Hálózati Tanács létesült. Öt tagját egy évre választották.270 A bibliobuszt 1990. január 15-jétől a KESZ-hez csatolták. A változásokat az 1991. október 14-én életbe léptetett Szervezeti és Működési Szabály263 Intézményi Tanács. Egy nyilatkozat és egy levél. = Könyvtári Híradó, 1990. 5. sz. 4-5. p. 264 Harag nélkül... (Válaszlevél Tóth Sándor előző számban megjelent levelére) = Könyvtári Híradó, 1990. 6. sz. 7-8. p. Kapuvári Zsuzsa: Féltem az IT-t... = Uo. 8-9. p. 265 Szervezeti átalakítás. = Könyvtári Híradó, 1990.1. sz. 4-5. p. 266 Könyvtári Híradó, 1990. 3. sz. 11. p. 267 Barczi Zsuzsa: Egy szociológus kérdései. = Könyvtári Híradó, 1990. 5. sz. 5. p. 268 Vö. Bartos Éva: Egy oktatási felelős dilemmái. = Könyvtári Híradó, 1992. 3. sz. 1-3. p. 269 Az első tagok: Havas Katalin, Jakubecz Ilona, Sz. Richlich Ilona, Tóth Sándorné és Tverdota Miklósné. Vö. Könyvtári Híradó, 1990. 1. sz. 5. p. Kovács Éva, Kovács Verona, Maruszki József, Tóth Sándorné és Tverdota Miklósné követte őket. Vö. Könyvtári Híradó, 1991.1. sz. 8. p. 270 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata, 1990. március 7. 14 p. A kapcsolódó levelezés, a Fővárosi Tanács Művelődési és sport főosztálya 7023/1/90 sz. jóváhagyása az irattárban 107/90. sz.
