Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
310 A főváros könyvtárának története 1945-1998 arányú ismeretközlő irodalomnak alig több mint a felét írták a korosztály számára. S a tizenévesek által kölcsönzött szépirodalmi olvasmányok körében is mintegy megháromszorozódott a felnőttirodalom. Igaz, a korábbi önálló gyermekkönyvtárakkal szemben, 1998-ban a vizsgálati helyszínek többsége minden korosztályt egyaránt ellátó könyvtár volt. A vizsgálat - a gyarapítási vizsgálattal egybehangzóan - a szerzeményezés nehézségei miatti gyér kínálatra mutatott rá, arra, hogy az egyetlen példányban beszerzett művek aránya kétharmadról kilencven százalékra emelkedett. Ugyancsak kiolvasható a vizsgálatból a könyvtáros meghatározó volta s az egyéni foglalkozások fontossága. Az utolsó tíz évben harminc százalékkal csökkent a beiratkozott gyerekek száma. Ez aligha vezethető vissza csak demográfiai okokra. A tanulók száma egyenletesebben mérséklődött, a beiratkozott gyerekeké 1992-ben zuhanásszerűen csökkent, és 1995-ben érkezett mélypontra. Kétségtelen, hogy a tizennégy éven aluliak számára fontos az egyenletes, a gyerekek mozgáskörzetét lefedő ellátórendszer kiépítése. „Az elmúlt évtized (1989-1998) során a működési feltételek folyamatos és általános romlása következett be. A hálózat csökkenő alapterületen, 94-ről 74-re apadó szolgáltató helyen, 76,1 %-ra fogyó nyitvatartási időben, a gyerekekre is kiterjesztett (1997-ig), majd rendre emelkedő beiratkozási díjszabással, erősen visszafogott állományfejlesztéssel, 86,2%-ra eső könyvgyarapodással, 59,5%-ra csökkenő folyóirat-gyarapodással kénytelen fogadni látogatóit. Nemkülönben kedvezőtlenül változtak az ellátás személyi feltételei is; a foglalkoztatottak száma (a munkaerő-alap) főben kifejezve tíz százalékkal kevesebb lett, miközben látványosan, harminc százalékkal emelkedő forgalom, az új szolgáltatások bevezetése fokozta a munkatársak elé állított követelményeket. Nagymértékben növelte a dolgozók leterheltségét a nem hagyományos dokumentumok - elsősorban a videokazetta - térítéses kölcsönzése, a működési költségek immár negyedrészét kitevő saját bevételek kezelése."190 Reform a Központi Könyvtárban: közhasznú tájékoztatás szervezése A Fővárosi Szabó Érvin Könyvtár új kezdeményezéseinek sorába illett az eleinte köznapi majd közérdekű, végül - legszerencsétlenebb változatként - a közhasznú információs szolgálat néven ismertté vált, hazai viszonylatban úttörő vállalkozás. A gondolat Kiss Jenőtől származott. 1985-ös tanulmányútja az USA-ban ugyancsak megerősítette törekvéseiben. A tervek kidolgozója, a szolgáltatás elméleti előkészítője viszont Havas Katalin volt. Az ötlet az évtized első felében született, mire a szolgáltatás elindult, már majdnem vége lett. A tájékoztatás, a kutatások támogatása természetes feladatuk a könyvtáraknak. Európa számos részén, különösen az Egyesült Államokban már régen a legkülönbözőbb, de mindenek előtt a közkönyvtárak jellemző tevékenysége volt a közérdeklődésre számot tartó kérdésekben tájékoztatás nyújtása. Az igény létezett, bizonyította a Posta már működő Különleges Tudakozója. A Budapesti Művelődési Központ és a Petőfi Csarnok is kialakított - bár nem hasonlítható - információs szolgáltatást. A FSZEK ráérzett az igényre, talált külföldi előképeket és együttműködést is ki tudott építeni a szóba jöhető partnerekkel. 190 I. m. 7. p.
