Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 285 iránt. Szerintük megnyerte az olvasók tetszését a hangulatos elrendezés, a családias légkör. Évtizedes gyakorlat újrafogalmazása a lépcsőzetes szerzeményezési, szolgáltatási szerkezet: ez az érvényes gyűjtőköri szabályzatokban már megfogalmazódott, de a gyakorlatban nem valósult meg. Talán a KÉSZ jó működtetésével reális lehetőség nyílik az olvasók zavartalan ellátására. Az 1980-as évek második felére kezdett megváltozni a fővárosi hálózat. A változások visszhangja erős volt.83 A pazarló autarkia és a zsákutcából kivezető megoldás, a megszokott és a más vitája zajlott. A rendszer révén az olvasó igényeinek kiszolgálása vált elsődlegessé. Az egyarcú könyvtár a többféle szolgáltatási képesség irányában akart váltani. Minél kisebb egy szolgáltató hely, annál inkább a tömegigények kiszolgálása a feladata, az egyedi és ritka kívánságok teljesítése a rendszer magasabb pontjairól várható. Nem minden kerületbe kell magas szintű szolgáltatást telepíteni, mivel az megkapható a kerületközi könyvtárból vagy azok révén a központi szolgálattól. A javasolt megoldások számos ellenérvet, kevesebb, de súlyosabb mellettük szóló érvet hoztak. Sokan a könyvtár alapvonásait (rendezettség, értékközvetítés, pótolhatatlan értékek megőrzése) látták veszélyben. A szakma reagálását az országos szaklap főszerkesztője foglalta össze: „A FSZEK kezdeményezését nem kíséri a szakma egyértelmű ovációja. Sokan vannak a kételkedők, sokan az ellendrukkerek. Persze a szakma alapvető gondjait a családi vagy a többfedeles könyvtár aligha fogja megoldani. De valami végre mozdul."84 A vita formálisan két év múltán fejeződött be. Sőt Kiss Jenő már egy 1987. májusi fórum alkalmával lezártnak minősítette, mondván, a vita célja „egyfajta szakmai legkisebb közös többszörös létrehozása volt. [...] Ez meg is történt. [...] A viták folytatódjanak a megvalósítás, a gyakorlat kérdéseiről."85 Egyértelművé vált a változtatási kényszer. Átszervezésre nincs szükség, de irányváltásra - a munkatársak megnyerésével, egyetértésével és továbbképzésével - lehetőség van. A keret maradt a főkönyvtári rendszer. A főkönyvtári rendszer az állományok egymásra építését célozta. A hálózatfejlesztési koncepció nem véletlenül tűzte ismét napirendre, hiszen „a differenciált állományépítés a FSZEK hálózatában valójában soha nem vált gyakorlattá."861986 decemberében a Hálózatfejlesztési osztály (HFO) mellett állománygyarapítási tanácsadó munkabizottságot (ÁLGYA) alakítottak. A különféle (fő-, fiók-, lakótelepi, kis és nagy, családi és más) 83 Vö. Vajda Kornél: Új utak keresése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyvtáros, 1987. 7. sz. 391-399. p. Szerinte az olvasói igények változásaira a külföldi szakirodalom és gyakorlat gyorsabban reagált. Nálunk is érzékelhető az olvasók és a közművelődési könyvtári gyakorlat, az állományok, módszerek és az olvasói igények növekvő távolsága - erre reagált egy „reformbizottság" a tervtanulmányával és a FSZEK a vitával. 84 Bereczky László: így állt össze a júliusi szám. = Könyvtáros, 1987. 7. sz. 380. p. Felhívását - „nem bánnánk, ha [...] vitát kavarna, szívesen helyt adunk minden ezzel a kísérlettel kapcsolatos véleménynek" - nem követte tett. A szakma élőszóban vitázott - szokás szerint. 85 Papp István: A FSZEK hálózatfejlesztési irányairól folytatott viták tanulságai. = Könyvtáros, 1988. 3. sz. 125-133. p. Vö. Tamás Tibor: Fórum a hálózatfejlesztési koncepcióról. (Pataky István Művelődési Központ, 1987. május 2.) = Könyvtári Híradó, 1987. 6. sz. 6. p. Számos írás jelent meg a hálózati orgánumban. Ezek a családi és kétfedeles könyvtárról, a KESZ-ről szóltak. Sok vita folyt az állomány csoportjainak felállításáról, többek között az NDK-ban is zajló viták cikkeinek ismertetése formájában. Ehhez ld. Szabó Józsefné: Témacsoportos könyvtár az NDK-ban. = Könyvtári Híradó, 1987. 11. sz. 9-10. p. Kerekes Pálné: A vita folytatódik. = Uo. 12. sz. 8-9. p. Szabó Józsefné: Kié a könyvtár és mire való? = Uo. 1988.2. sz. 10-11. p. 86 Szabóné Richlich Ilona: Állománygyarapítás: elv, gyakorlat és munkabizottság. = Könyvtári Híradó, 1988. 1. sz. 1-3. p.
