Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 271 A mozgókönyvtár főbb adatai (1985-1989) 1985 1986 1987 1988 1989 Megállóhelyek 32 31 29 29 28 Dokumentumok 52.449 53.238 52.962 45.865 42.873 Gyarapítás/Ft. 97.516 73.990 55.887 74.191 95.663 Gyarapodás/db 2.208 1.617 1.077 1.305 1.338 Gyerek olvasó 1.023 651 549 542 394 Felnőtt olvasó 1.672 1.285 1.190 1.251 925 Gyerek látogató 7.765 5.383 3.987 4.097 3.225 Felnőtt látogató 15.643 13.387 10.659 11.517 10.549 Gyerek által kölcsönzött dokumentum 25.801 17.241 13.485 14.992 12.439 Felnőtt által kölcsönzött dokumentum 82.714 66.812 59.070 65.127 64.146 1985-89 között 2 bibliobusz működött, 69 periodikára fizettek elő. A mozgókönyvtárakat 1980-1989 között összesen 178 830 fő látogatta, s ők 842 187 dokumentumot kölcsönöztek.37 Iskolába telepített és kettős funkciójú könyvtárak 1980-ban a 18 éven aluli budapesti ifjúság könyvtári ellátásának felülvizsgálata38 - a fejlesztések ellenére - ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. A FSZEK könyvtárainak alapterülete jócskán elmaradt a vidékiekétől (ezer lakosra országosan 23, Budapesten 8 négyzetméter jutott), s hasonló volt a helyzet a személyi feltételek terén is. A régebben kialakított önálló gyermekkönyvtáraknál39 - a Liszt Ferenc téri kivételével - jobb helyzetben voltak az új „nagykönyvtárak" (kőbányai, kelenföldi) gyermekrészlegei, bár a normatív előírásoknak ezek sem feleltek meg. Az iskolába telepített közös fenntartásúak (az őrmezei, albertfalvai vagy az újpalotai) helyzete is jobb volt, mint az önálló könyvtáraké. Az új lakótelepek többségében (Óbuda, Békásmegyer, Zugló, Pesterzsébet, Pestlőrinc) megoldatlan maradt a gyermekkönyvtári szolgáltatás. Az önálló kerületi könyvtárak gyermekszolgálata többnyire kis területen, túlzsúfoltan, jobb állományviszonyok között, ám térben nem mindig leválasztva működött. A fiókkönyvtárakban a választék meghaladta az alapfokú normákat, de a közös térben csak egyetlen könyvtáros szolgálta a felnőtteket és a gyerekeket - ráadásul ezek felében a nyitvatartási idő is kétféle volt. Ekkorra a gyermekkönyvtárak feladatrendszerében a kölcsönzéssel egyenrangúvá vált a helyben olvasás, a csoportos foglalkozás, a szabadidős tevékenységbe való beépülés. Nemcsak a kettős funkciójú könyvtárakra, hanem a gyermekkönyvtárak mindegyikére jellemző volt az iskolai feladatok átvállalása: tanórák a könyvtárban, tanórákat kiegészítő és napközis foglalkozások tömege, a kötelező és az ajánlott olvasmányok ren37 Kalauzunk a szolgáltatás akkori vezetője, Cziboly Józsefné: Bemutatjuk a mozgókönyvtárat. = Könyvtári Híradó, 1985. január 5-7. p. 38 Bánhegyi Gyuláné: A18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátása. = Könyvtári Híradó, 1980. 3. sz. 6-7. p. 39 A hazai szakirodalomban nem konzekvens a gyermek- és gyerekkönyvtár elnevezés használata. Papp István rendszerint az utóbbit használta. Mások vegyesen. Valószínűleg a gyermekkönyvtár a helyes, de a gyakorlatban szinonimaként használták. Természetesen betűhíven idézünk.
