Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
268 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A Kertész utcai szakrészleget megalapozó programok egyike: Téchy Tünde könyvtáros rendhagyó irodalomórát tart A sor 1984. szeptember 26-án - a korábban épült - kőbányai főkönyvtárban megnyílt artotékával folytatódott.30 Az artotéka korábbi képzőművészeti szakrészleg, a vizuális gyűjtemény és zenei részleg munkájához kapcsolódott. A gyűjtemény a Képcsarnok Vállalat által 1966-1972 között sokszorosított grafikákkal indult és közös térben helyezték el a kölcsönözhető művészeti irodalommal, a dia és mozgófilm állománnyal. Betűrendes, cím szerinti, grafikai technikák szerinti, illetve motívumkatalógust szerkesztettek, a diakatalógus időrendben tárta fel az állományt. A művekről készült diapozití- vok állományvédelmi célt szolgáltak, s felhasználhatók voltak előadásokon, művészeti órákon. A grafikákat nemcsak magánszemélyeknek, hanem intézményeknek kiállítási célra is kölcsönözték. A pestlőrinci főkönyvtár nem számított szakrészlegesnek, de a nagyobbak közé sorolható és jól telepített volt. 1985. március 18-án nyitotta meg Köpeczi Béla miniszter31, 960 négyzetméter alapterületen, 80 ezer kötet könyvvel, 2000 hangzó dokumentummal, (húszán hallgathattak zenét, stúdiójában hangmásolást végeztek), 200 db kölcsönözhető grafikát birtokló artotékával, 140-féle magyar és külföldi folyóirattal, vasárnap is nyitva lévő 5000 kötetes olvasóteremmel. A földszinten a 90 négyzetméternyi előcsarnok állandó kiállítási térként funkcionált, előadóterem híján 100-150 főnyi közönségnek rendezvényt is lehetett tartani. Ez a fiók mintája lehetett volna a forgalmas, egészségügyi és oktatási központba telepített új létesítményeknek32 A leírtakból kitűnhetett, az ismeretágak számottevő része kimaradt. Valószínűleg emiatt (is) terveztek a pestlőrincibe sport, a csepelibe pedagógiai szakrészleget.33198430 Hatlaczky Katalin - Pethő Ágota, K.: „Falra akasztott szolgáltatás", avagy az első artotéka Budapesten. = Könyvtári Híradó, 1984. augusztus, 3-4. p. és szeptember, 2-3. p. Miklós Pál megnyitóját a Könyvtári Híradó 1984. októberi száma közölte 1-2. p. 31 Könyvtári Híradó, 1985. április, 1-3. p. Köpeczi Béla - egyebek közt - azt emelte ki, hogy a FSZEK hálózata olyan új egységekkel gyarapodott, melyek „az egészséges lokálpatriotizmus gyújtópontjaivá, közösség- formáló és közösségteremtő tényezőkké válhatnak. A könyvtárak ma már számos úton-módon serkenthetik a társadalmi öntevékenységet, a sok helyütt annyira hiányzó közösségi kohéziót is." Ettől kezdve Kiss Jenő és Papp István okkal hangoztathatta a könyvtár közösségi funkcióját. 32 Farkasné Dóczy Erzsébet: Impressziók egy 'városszéli' könyvtárról. = Könyvtári Híradó, 1985. júliusaugusztus, 6-9. p. 33 Katsányi Sándor szíves közlése.
