Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
266 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A hálózat gerincét főkönyvtárak képezték. Főkönyvtár vezetője 1984-ben igazgatója 1989-ben I. kér. Krisztina krt. 87-89. Ottovayné Ecsedi Klára uő II. kér. Török u. 7-9. Weisz Sándorné uő III. kér. Fő tér 2. Forgács Tiborné Kovács Verona IV. kér. Bajcsy Zs. u. 8. Dr. Kiss Béláné, majd Pályi Éva Pályi Éva V. kér. Vadász u. 42. Meiszner Tamásné Benjámin Judit VI. kér. Andrássy út 52. Pobori Ágnes uő VII. kér. Kertész u. 15. és 20. Nitsch Lászlóné uő Vili. kér. Gutenberg tér 3. Tongori Imréné uő IX. kér. Börzsöny u. 9-11. Maruszki József Havas Katalin X. kér. Pataky I. tér 7-14. Tverdota Miklósné dr. uő XI. kér. Szakasits Árpád u. 55. Horváth Györgyné Jakubecz Ilona XII. kér. Böszörményi út 13-15. Samu Gizella uő XIII. kér. Dagály u. 9. Csép Attiláné uő XIV. kér. Bosnyák u. 1 / a Radvány Tiborné uő XV. kér. Mosolygó A. u 36. Csorna Mihályné uő XVI. kér. Veres Péter u. 53. Lovas Zoltánná Gál Tamás XVII. kér. Újlak u 110. Toldy Csaba uő XVIII. kér. Thököly u. 5. Farkasné Dóczy Erzsébet uő XIX. kér. Vöröshadsereg útja 93-95. Vukán Viktória Székely Ervinné XX. kér. Vörösmarty u. 5. Erdődi Ferencné Maruszki Józsefné XXI. kér. Kalamár u. 230. Szemkeő Gáborné Kovács Éva XXII. kér. Tóth József u. 36. Szakmári Istvánné uő Mozgókönyvtár Cziboly Józsefné Bors Attiláné Szakrészlegek a főkönyvtárakban A szakrészlegek kialakításának eszméje hamar eljutott Nyugat-Európából Magyar- országra is az 1970-es évtizedben. Nagyobb megyei és városi könyvtárakban számos helyen bevezették. A szakrészleg - a szabadpolc után és az ún. hármasosztatú könyvtárakkal együtt - távolodás volt a szocialista, nevelő célzatú tömegkönyvtártól a nyilvános könyvtárak felé. Ám nem volt átütő erejű, nem állt össze rendszerré, így nem véletlenül bontakozott ki róla vita az 1980-as évtized elején.25 Ehhez a törekvéshez igyekeztek kapcsolódni a FSZEK-ben is. Az új Központi Könyv25 Korábban Katsányi Sándor már írt a kelenföldi szakrészlegről, a kőbányai és a VII. kerületi Kertész utcai tervekről. A működésüket áttekintő kézirat szerint a kelenföldi 1979-ben indult, a másik kettő terveiből 1982-ben lett valóság. (Vö. Szabó Jánosné: Szakrészlegek a FSZEK hálózatában. Bp. 1987. november 12. 19 p. Gépirat a FSZEK irattárában.) A téma „alapműve" - tömörítvény formájában - ismert. Overington, M.A.: A szakrészleges általános nyilvános könyvtár. Bp. OSZK-KMK, 1971. 46 p. A szakrészleg a századfordulón jelent meg az USA-ban, Európában (Nagy-Britannia, Skandinávia) az 1960-as évektől indult hódító útjára. Overington könyve 1969-ben jelent meg Londonban. Miután a FSZEK mellett több hazai könyvtár is próbálkozott alkalmazásával, Mándy Gábor: Szakrészlegek külföldi közművelődési könyvtárakban. Egy nemzetközi felmérés néhány tanulsága. = Könyvtári Figyelő, 1982. 1. sz. 38-48. p. c. írása nyomán vita lángolt fel. Ebből ld. Horváth Tibor: A szakrészlegek kérdőjelei. = Könyvtári Figyelő, 1982. 4. sz. 384-388. p., Papp István: A szakrészleges közművelődési könyvtár modelljéről. = Könyvtári Figyelő, 1983. 2. sz. 153-160. p. és a vitazárónak tekinthető, s a magyar nyelvű irodalom bibliográfiáját is közlő Mándy Gábor: Hol kezdődik a szakrész- legesítés? = Könyvtári Figyelő, 1983. 6. sz. 605-616. p. (A Könyvtári Figyelő másokat is megszólaltatott.)
